|
A Vígszínház a legnagyobb múltú, legnépszerűbb budapesti színházak
egyike, mely 1896-ban épült a bécsi Fellner és Helmer iroda tervei
alapján. Az épület a késő historizmus jellegzetes alkotása.
| |
Fényképalbum |
|
Budapest a múltszázad fordulóján vált szinte napról napra
világvárossá. Dinamikusan fejlődő polgársága hozta létre egy év
alatt 1896-ban az impozáns Vígszínházat, amely mögött az építés
évében még mocsaras terület húzódott, ahol banditák, tolvajok és
gyilkosok bujkáltak.
Budapest negyedik színházának létrehozása több szempontból is
korszakhatár a magyar színháztörténetben. 1890-ben Fekete József, a
Magyar Salon szerkesztője és munkatársa Budapest város közgyűléséhez
fordult színházalapítás támogatásának céljából. Mivel tudták, hogy
az új színház potenciális vetélytársa a Nemzeti Színháznak és a
Népszínháznak, tervükben aláhúzták, hogy az intézmény műsorán
kizárólag vígjátékok és bohózatok szerepelhetnek.
Az alapítók 1891-ben, a Népszínház kezdeményezőihez hasonlóan,
bejelentették az ingyen telekre való igényüket, s ennek érdekében a
Variétés névvel tervezett színház helyett magyar intézmény
felállításáról szólnak. A főváros azonban nem segítette ingyen
telekkel a Magyar Vígszínház Egyletet. Mivel az egylet tagjainak
szerény adományai nem voltak elegendők az építkezés elkezdéséhez,
1894. január 8-án megalakult a Magyar Vígszínház Rt.
Ha a korabeli városkép ismeretében szemügyre vesszük a főváros
színházainak elhelyezkedését, feltűnő, hogy a Nemzeti Színház, a
Népszínház és az Operaház Budapest fő közlekedési tengelyén
helyezkedik el; míg az újonnan előbúvó városrészekhez egyetlen
szórakozási intézmény nem kapcsolódott. A Vígszínház viszonylag
könnyen kapott építési engedélyt a városfejlesztés szempontjából
legfontosabbnak ítélt területen, a Weiss Manfrédtól és Bertholdtól
vásárolt telken.
A Vígszínház építésének üteme összhangban állt a millenniumi
építkezések ritmusával, sőt, meg is előzte azokat, hiszen a teljes
Nagykörút átadására csak 1896. augusztus 31-én került sor. A színház
építését a bécsi Fellner és Helmer cég kapta meg.
A Vígszínház alapításának szinte valamennyi mozzanata és
megnyitásának körülményei erőteljesen éreztették, hogy az új
intézmény szakít a hagyományokkal. A szórakozni vágyókat nem zavarta
a Nagykörút ideiglenessége, a közlekedési nehézségek. A társulat
tagjai is csak rövid ideig maradtak ismeretlenek. A helyárak sem
rettentették el a közönséget, noha az új színházban jóval többe
kerültek a jó helyek.
A szerződtetett színészek szerepkörei bizonyították, hogy az új
színház a vidéki színházak műsorstruktúráját kívánja meghonosítani a
fővárosban. Elsősorban azokat a színjátéktípusokat kívánták ápolni,
amelyeket 1891-ben a Magyar Vígszínház Egylet elhatározott:
vígjáték, szalondráma, bohózat és vaudeville.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Fellner Jakab
Építés
éve: 1896
Stílusa:
historizáló
Funkciója:
színház
|
 |
Jászai Mari tér |
| |
  |
 |
Szent István körút |
|
|
  |
|
|
|
HIRDETÉS
|
