Fővárosi Nagycirkusz

A Fővárosi Nagycirkusz Budapesten a Városligetben, a Fővárosi Állat és Növénykert illetve a Vidámpark között helyezkedik el. A Fővárosi Nagycirkusz Közép-Európa egyetlen kőcirkusza, befogadóképessége 1850 fő. Időjárástól való függetlenségének köszönhetően az épület a közönség előtt télen és nyáron egyaránt nyitva áll.

Fényképalbum

Helyén már 1891-től cirkusz volt. Mai modern épülete 1971-ben készült el. Ez a főváros egyetlen ilyen intézménye, amely állandó épületben működik, emellett ez az egyetlen olyan cirkusz Európában, melyet kőből építettek.

A német-holland cirkuszigazgató Wulff Ede 1889. június 27-én világvárosi műsorral nyitotta meg az általa építetett vasvázas hullámbádog cirkuszépületet, a későbbi Fővárosi Nagycirkuszt a pesti Városligetben, az Állatkert területén.

Ebben az időben a Városliget jelentősége csúcsán állt. A fiatal és szép főváros legnagyobb parkja volt, a nemzet nagyjai szívesen töltötték itt pihenőidejüket. 1895-ben Wulff Ede a Városi Cirkusz bérletét átadta az Állatkert vezetőinek, amelyből sok öröm nem származott.

Az 1896-ban megnyílt Ősbudavára elnevezésű mulatókomplexum, mely ugyancsak az Állatkert területén nyert elhelyezést és számos világhírű artistát vonultatott fel, szinte elszívta a közönséget a Városi Cirkusztól. Egészen 1904-ig kellett várni az újraeszmélésre, amikor Matvej Ivanovics Beketow kibéreli a cirkuszt és 1904. április 30-án addig soha nem látott káprázatos műsorral nyitja meg a saját költségén teljesen felújított Városi Cirkuszt, amelynek attól kezdve egészen 1934-ig Beketow Cirkusz a neve.

1908-ban 80 méterrel "arrébb tolja" a cirkuszt az Angol Park irányába. Az 1920-as években társigazgatóként Könyöt Sándor is bekerül a Városi Cirkusz vérkeringésébe.

1935-ben a főváros ismét pályázatot írt ki a cirkusz bérlésére, amelyet Fényes György városligeti vállalkozó nyert el. A Fővárosi Nagycirkusz Fényes György által szervezett 1936 júliusában bemutatott műsora nem klasszikus cirkuszi előadás, hanem olyan cirkuszi jellegű látványosság, amely a gondos előkészítés, rendezés, a csillogóan felújított épület látványával kápráztatta el a nézőket.

1943 volt az utolsó Fényes-év, mert 1944-ben a fokozódó bombázások miatt a főváros megtagadta a játékengedély kiadását. Ezzel ismét lezárult egy korszak a Fővárosi Nagycirkusz történetében.

A Fővárosi Nagycirkusz 1945 júliusában kezdi meg ismét működését. 1950-ben megalakult a későbbi Állami Artistaképző Iskola. 1955 nyarán ismerhette meg a közönség az új, érettségizett artistákat. A magyar cirkuszművészet történetének következő jelentős dátuma 1954, ekkor alakult meg az Országos Cirkusz Vállalat, későbbi nevén Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, azaz a mai Magyar Cirkusz és Varieté KHT, melynek része a Fővárosi Nagycirkusz.

Az 1950-es években a Cirkuszt sem kerülte el az államosítás, majd az 1960-as évek csendesebb időszaka következett. 1966. március 15-én megkezdődött a régi cirkuszépület bontása, és néhány nap múlva az ország egyetlen kő cirkuszépülete, régi korok tanúja eltűnik a Városligetből. Egészen 1971-ig kellett várni, amikor is január 14-én este fél nyolc órakor ünnepi díszelőadás keretében nyitotta meg kapuit az új (mára már azonban régi) Fővárosi Nagycirkusz.

A 35 éve még modernnek számító Fővárosi Nagycirkusz épülete szolgálta ki a 125 bemutatott magyar és nemzetközi műsort, melyeket 15.500 előadáson 25 millió néző látott. Az utóbbi években felerősödött az igény a felújításra, egy új épületre, amely lépést tud tartani a XXI. század követelményeivel. Reményeink szerint az elkövetkező években megvalósulhat ez az álom.

Forrás: Kulturinfo.hu
Fényképek: MTI, Varga Máté