|
A
Városligeti Műjégpálya talán a világ legszebb panorámájú jégpályája,
ahol számtalanszor rendeztek már hazai és nemzetközi versenyeket is.
Télen a budapestiek egyik kedvelt szórakozást és kikapcsolódást
jelentő helye. A jégpályát 2010-ben felújították, pavilonját pedig
kibővítették.
| |
Fényképalbum |
|
1869. november 12-én a dunaparti Steingasser (Petőfi) kávéház
kártyatermében, Kresz Géza vezetésével bejelentették a Pesti
Korcsolyázó Egylet megalakulását. Kitartó közbenjárás után a városi
tanács engedélyezte a tó egy kis részének korcsolyapályaként való
használatát, díjtalanul.
A jégpálya 1875-ben átadott pavilonja
Az első „korcsolyacsarnokot” a tó partján felállított kéthelyiséges
kis fabódé testesítette meg. 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg
jelenlétében végre megnyitották a Jégpályát. Február másodikán
megrendezték az első versenyt is. Miután 1874 telén az épület
leégett, a főváros engedélyezte a végleges építkezést.
Az új épület tervezése és kivitelezése is Lechner Ödön munkáját
dicsérte. Óriási lelkesedés kísérte a korcsolyázást a fővárosiak
körében. Mindössze hét évvel a csarnok megnyitása után már égető
szükség mutatkozott a további bővítésre!
A kivételes lelkesedést az indokolta, hogy ekkora összefüggő
területű, szabadtéri műjégpályát a mai napig sem építettek sehol a
világon! A pálya sikeréhez természetesen hozzájárul a párját ritkító
természeti és kulturális környezet is.
Kezdetben nem voltak versenyszabályok a Városligeti jégen. A
korabeli híradásokból kiderül, hogy ötletszerűen rendeztek
versenyeket. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) 1892-es
megalakulását követően, 1893. február 8-án már teljesen szabályos
gyorskorcsolya versenyt rendeztek a Városligetben, bár ekkor még nem
gyorskorcsolyával, hanem rövid korcsolyával álltak rajthoz. Először
1894-ben hoztak be Magyarországra gyorskorcsolyát. Így
megkezdődhettek a rendszeres edzések.
1895-ben id. Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új
épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó
szabályozási munkálatai is.
Magyarország első gyorskorcsolya bajnokát Péczeli Andor személyében,
1900. januárjában avatták. 1908. december 27-én alakult meg a Magyar
Országos Korcsolyázó Szövetség. Az újonnan alakult szövetség és a
BKE 1909. hanuár 23-24-én együtt rendezte a Női Műkorcsolya
Világbajnokságot és a Gyorskorcsolya Európa- bajnokságot a
Városligeti tó jegén. Eme rangos események magyar dicsőséget
jelentettek: Kronberger Lili műkorcsolyában világbajnok lett, Mannó
Miltiadesz pedig az 5. helyet szerezte meg a gyorskorcsolyázás 500
m-es távján.
Kétségtelen, hogy a jeges sportágak magyarországi fejlődésében
nagyon nagy előrelépést jelentett a Városligeti Műjégpálya
megnyitása. Bécset követve, Európában másodikként Budapesten került
sor a Műjégpálya megépítésére, 1926-ban.
Az 1944-es bombázások a jégpályát sem kímélték. A Városligeti
Műjégpálya súlyos károkat szenvedett úgy, hogy 1945-ben már nem
lehetett használni. A háború után a MOKSZ és a BKE új elnöke, Szalay
Sándor irányításával hatalmas munkába kezdtek a jégpálya
helyreállítása érdekében. 1968-ban volt az utolsó nagy bővítés,
amikor megnövelték a jég területét.
2010-11-ben a Főváros a jégpályát és pavilonját felújíttatta. A cél
olyan létesítmény kialakítása volt, amely a lakossági szabadidős
korcsolyázás és a nemzetközi sportversenyek megrendezésének
lehetősége mellett turisztikai és kulturális szolgáltatásokat is
nyújt. A rekonstrukció keretében megújult a több mint százéves
műemléki épület, amelynek eredeti állapotában építették vissza a
második világháborúban lebombázott szárnyát.
A Műjégpálya épülete 2010 nyarán az Olof Palme sétány felől
A Műjégpálya felújítása 2010-ben |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 |
Hősök tere |
|
|
M1 |
 |
Széchenyi-fürdő |
|
|
 |
| |
Hősök tere |
| |
     |
|
|
|
 Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
