|

A
Mezőgazdasági Múzeum azon egyik legfontosabb épületek egyikében
található, amely a hazai és a külföldi turisták egyik legkedveltebb
látványosságának számít. A Vajdahunyad-vára az 1896-os országos
kiállítás alkalmával épült 1896-ban Alpár Ignác tervei szerint. A
romantikus várkastély falai között található a Magyar Mezőgazdasági
Múzeum egyedülállóan gazdag gyűjteménye.
| |
Fényképalbum |
|
A honfoglalás ezeréves évfordulóján, 1896-ban több hónapig tartó
ünnepségsorozattal és kiállítással mutatták be Magyarország
történelmét, kulturális és gazdasági teljesítményét (lásd:
Országos Kiállítás). A Magyar Mezőgazdasági Múzeum maga is a
millenniumi ünnepségeket körülvevő hangulatból született. A
mezőgazdaság évszázadokon át az ország gazdasági teljesítményének
döntő hányadát termelő ágazatnak számított. A jelentős politikai
befolyással rendelkező Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1896.
június 20-án aláírt alapító okiratban fogalmazta meg elvárását: „az
ország mezőgazdasági termelése és fejlődése állandó és modern
múzeumban bemutattassék". Az alapító állandó múzeum létrehozásán
gondolkodott, ami végül 1907. június 9-én, a Vajdahunyadvár
épületének ünnepélyes átadásával valósult meg.

Darányi Ignác
(1849-1927) |

Alpár Ignác
(1855-1928) |
A budapesti Városliget Széchenyi-szigetén,
Alpár
Ignác zseniálisan megtervezett és felépített épületegyüttese
nem csupán jól működő múzeumépület, romantikus hangulatú palota,
hanem Magyarország ezeréves építészettörténetének gyűjteménye is.
Különleges egységekben mutatja be a román, a gótika, a reneszánsz és
a barokk stílus magyarországi és egyben európai jellegzetességeit.
Az erdélyi gótikus
vajdahunyadi vár kínálta az épületcsoport fő motívumát,
ezután kapta az elkészült épületcsoport a nevét: „Vajdahunyadvár".
Az épületegyüttes a külföldi és hazai turisták városnéző
programjában, a közeli Hősök terével együtt kihagyhatatlan
látványosságként szerepel születésétől napjainkig.

Vajdahunyad
budapesti várának főkapuja
Minden múzeum munkájának ünnepi és összegző pillanata az állandó
kiállítások megnyitása. Ideális esetben erre tízévenként, ám
rosszabb anyagi feltételek mellett 15-20 évenként kerülhet sor. Egy
igazán jó állandó kiállításnak tudományos megalapozottsággal, de
közérthetően és látványosan kell megfogalmazni az ismertetendő
témát.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak több mint száz éves gyakorlata van
ebben. Az új, állandó kiállítás a magyar mezőgazdaság teljes
történetét kívánja bemutatni az élelemtermelés kezdeteitől, vagyis
az újkőkortól egészen napjainkig.
A kiállítás történeti folyamatában, kronologikus felépítésben,
komplex megközelítéssel mutatja be a magyar mezőgazdaság fejlődését.
Az installáció illeszkedik a történeti terekhez és lehetőséget ad
egy műtárgyvédelmi és látogatói szempontból is korszerű, látványos
kiállítás befogadására.
Állandó kiállítások: A magyar mezőgazdaság története a kezdetektől a
18. sz. elejéig , A háziállatok kialakulása, A növények országából,
Erdészet, Természeti értékek, természetvédelem, Vadászati kiállítás,
A magyar szőlő és bor Európában, A halászat története.
 |
HIRDETÉS

| |
Adatok |
|
Tervezője:
Alpár Ignác
Építés
éve: 1896
Stílusa:
neoreneszánsz
Funkciója:
kastélymúzeum
|
 |
Hősök tere |
|
|
M1 |
 |
Széchenyi-fürdő |
|
|
 |
| |
Hősök tere |
| |
     |
|
|
|

HIRDETÉS
|