|
A
Milleniumi Emlékmű Budapest legszebb és egyik legfontosabb
helyszínén, a Hősök tere közepén fekszik. Az emlékművet 1896-ban,
Schickedanz Albert építész tervei alapján kezdték el építeni, de a
királyszobrokat csak 1905 és 1911 között helyezték el benne,
melyeket Zala György szobrász készített. A monumentális mű a
magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezi.
| |
Fényképalbum |
|
Az emlékmű eklektikus stílusban épült, félköríves alakban, 85 méter
széles, 25 méter mély, magassága 13 méter, a két oszlopcsarnok
között a távolság 20 méter.
Középen a 36 méter magas oszlopon a győzelem géniusza, a kitárt
szárnyú Gábriel arkangyal szobra áll, mely közel 5 méter magas,
egyik kezében a magyar koronát, a másikban a kettős keresztet emeli
a magasba, épp úgy, ahogy a legenda szerint az államalapító, Szent
István álmában tette. Talapzatánál a honfoglaló hét vezér és Árpád
fejedelem szobra látható.
A szoborcsoport elé helyezték el az első világháborús hősök
tiszteletére készült Hősök emlékkövét, melyet 1929. május 26-án, a
hősök napján avatott fel Horthy Miklós, Magyarország kormányzója.
Bár a világháború veszteségei ihlették, mégsem katonasír, ugyanakkor
nem is világháborús emlékmű.
A Hősök emlékköve és
Árpád vezér szobra között fekvő fémlap egy hévizes artézi kutat
rejt. A kutat Zsigmondy Vilmos fúrta 1868-ban (1877. június 4-én
talált rá a hévízre 970 méter mélyen).
Az oszlopcsarnokok sarokpillérein, belül, egymással szemben, a két
pantheon tetején a Háború és a Béke kétlovas kocsijai, kívül pedig a
Munka és a Jólét, illetve a Tudás és a Dicsőség allegorikus
bronzfigurái állnak.
| |
Fényképalbum |
|
A bal és a jobb oszlopcsarnokban a magyar történelem 14 neves
személyiségének bronzszobra áll, míg a nyitott szoborfülkék
kőlábazatán elhelyezett domborművek az adott személyiség korára vagy
tevékenységére jellemző történelmi jelenetet ábrázolják.
Bal oszlopcsarnok uralkodói: Szent István király, Szent László
király, Könyves Kálmán király, II. András király, IV. Béla király,
Károly Róbert király, Nagy Lajos király.
Jobb oszlopcsarnok uralkodói: Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai
István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth
Lajos.
A Milleniumi Emlékmű
esti megvilágításban
Az 1896-ban
megrendezett Országos Kiállítás főbejárata korabeli képeslapon
A hatalmas tér három fő
eleme az 1896-ben épült Műcsarnok, az 1906 decemberében átadott
Szépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi
emlékmű ? mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat
Herzog Fülöp Ferenccel közösen.
Schickedanz Albert
tervei az emlékműről
Eredetileg 14 király (9
magyar és 5 Habsburg uralkodó) szobra állt a Milleniumi Emlékműben
emlékműben. A
Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 1-jén az egészet vörös
drapériával vonták be, Gábriel arkangyal szobrát obeliszkké
alakították, és eléje Marx 7 méteres gipszből öntött alakját
állították. A Habsburg királyok (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária
Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobrát kiemelték és Vignali
Rafael öntödei vállalatához szállították. Ekkor tört össze az
eredeti Ferenc József szobor, amelyet néhány kommunista proletár
vert szét.
A két világháború között a hiányzó szobrokat ismét felállították. Az
új Ferenc József-szobor (immár nem katonaruhában, hanem koronázási
ruhában, azonban korona nélkül) 1926-ra készült el.
A második világháború alatt az emlékmű bombatalálatot kapott, így II.
Lipót szobra teljesen megsemmisült, Mária Terézia szobra deréktól
lefele megrongálódott, Ferenc József szobra kiesett a helyéről és a
feje benyomódott.
A háború után, a kommunista diktatúra alatt az emlékművet
átalakították, hogy megfeleljen az akkori politikai nézeteknek. A
Rákosi-korszakban egyes tervek szerint legszívesebben az egészet
elbontották volna, túlzott hazafias volta miatt. Végül is csupán a
Habsburg uralkodók szobrait cserélték le: I. Ferdinánd helyet
Bocskai István, III. Károly helyett Bethlen Gábor, Mária Terézia
helyett Thököly Imre, II. Lipót helyett II. Rákóczi Ferenc, Ferenc
József helyett pedig Kossuth Lajos szobra került ki. A lecserélt
szobrok a Budapesti Történeti Múzeum
Kiscelli Múzeumának
raktárába kerültek, majd onnan Sülysápra szállították.
2002-ben a restaurált Mária Terézia szobrot a Szépművészeti
Múzeumban helyezték el, majd 2011. március 5-én átszállítottak a
gödöllői Grassalkovich-kastély parkjába. 2006-ban Ferenc József, III.
Károly, és I. Ferdinánd szobrát szintén elhozták Sülysápról, és
restaurálás után valahol a Szépművészeti Múzeum előtt fogják
felállítani.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Schickedanz Albert
Építés
éve: 1896, 1905-1911
Stílusa:
eklektikus
Funkciója:
Templom
|
HIRDETÉS
|
