|
Egy év híján éppen száz éve került sor Lajta Béla első budapesti
középületének átadására. A Mexikói út 60-as szám alatt 1905 és 1908
között épült sötétvörös, sajtolt nyerstéglás épület az építész
tragikusan rövid pályájának meghatározó jelentőségű állomása. (Lajta
1920-ban, 47 évesen hunyt el Bécsben)
| |
Fényképalbum |
|
Az ötvenes évek eleje óta mozgássérült fiatalok iskolájaként és
diákotthonaként működő ház eredetileg vak gyerekek számára készült.
Az építkezés anyagi fedezetét a kor híres építkezési vállalkozója, a
sziléziai származású Wechselmann Ignác és neje, Neuchloss Zsófia
által létrehozott alapítvány biztosította.
A gyermektelen házaspár már a férfi 1903-ban bekövetkezett halála
előtt tizenkét évvel meghagyta, hogy hatalmas vagyonukból
egymillió-négyszázezer koronát vak gyerekek számára alapítandó
tanintézet felépítésére használjanak fel. Ugyanebben az iratban
olvasható egy másik felajánlás is: kétmillió koronát szántak tanítók
segélyezésére. Záradékban kötötték ki, hogy mind a vak gyerekek,
mind a tanítók számára adományozott pénzből ötven-ötven százalékban
részesüljenek zsidó és a keresztény vallásúak.
Az alaptőke kezelésével Wechselmann a Pesti Izraelita Hitközséget
bízta meg. Ők vásárolták meg ezt az akkor olcsónak számító, 1512
négyszögöles telket. A Városliget mögött, a város belseje felől
érkező István út folytatásaként e ház megépültével jött létre a mai
Korong utca. A méreteivel és díszítésével egyaránt jelentős épület
az újonnan kialakuló városrész jelzőkövéül szolgált. Az intézmény
férőhelyeinek számát az évkönyvek hetvenötben határozták meg, az
induló létszám ennek a töredéke, tizenkét fő volt. Nem csoda, hiszen
a Vakok Általános Iskolájának elődje már 1901-től működött, nem is
messzire innen, a mai helyén, az Ajtósi Dürer sor zuglói
torkolatánál.
Az épület átadását követően az újságok elsősorban a Lajta-ház
különleges értékeivel, azok elemzésével voltak tele. Számtalan
fénykép, építészeti leírás látott az épületről azóta is napvilágot.
Ezek legtöbbje a szimmetrikus főépület tömbösítését, a puritán
homlokzatokat, az 1900-as párizsi világkiállítás nagysikerű
építészeinek, leginkább Eliel Saarinen finn építőmérnöknek a hatását
emeli ki.
Méltatták a ház valamennyi részletének egységes megjelenítését,
ezzel összefüggésben a mester aprólékos és invenciózus munkáját. A
felesége szerint nagy kedvvel dolgozó építész a ház szecesszión is
túllépő modern iparművészeti megoldásaiban ízlésesen ötvözte a
legtöbbször saját gyűjtőkörútjain lerajzolt népművészeti
motívumokat.
A növendékeinek kezdettől fogva ingyen ellátást biztosító intézet
épületének sorsa az országéhoz hasonlóan, meglehetősen mostohán
alakult. Az első világháború idején több éven át hadikórházként
működött. Amerikai és holland misszió rendezkedett itt be. Az ezeket
az esztendőket követő gazdasági válság az intézet anyagi csődjét
okozta. A túlélést kizárólag a Hitközség állandó támogatása és James
Pedlownak, az amerikai misszió vezetőjének áldozatos segítsége
biztosította.
A patinás Mexikói úti épület a háború után 1949-től három éven át az
Idegennyelvű Főiskolának adott helyet. Ezt követően vették birtokba
a mozgássérült fiatalok. Az 1956-57-es iskolaévben már a diákotthon
is ide költözhetett. 1960-ban az akkori igazgató, Zsótér Pál a
Lajta-féle stílushoz igazodó, modern épületszárnnyal bővíttette az
intézményt, a nyolcvanas évek közepén pedig elkészült az uszoda.
Mindeközben a műemléki védettséget élvező, sokat méltatott Lajta-ház
kerítésének gazdag díszítése és a főbejárat parabolás portikuszának
szegecsekkel és faragásokkal ékesített kettős kapuja bántóan kevés
figyelmben részesült. Részleges felújításukra is csak 1993-ban
került sor. A helyreállításnál az ajtók újjávarázsolása volt a
könnyebb feladat. Sok kiadványban szerepelt az eredeti főbejárat
vakok számára is jól kitapintható, faragott betűkből álló pontos
szövege, a vaksággal kapcsolatos szentírási idézetek.
A következők: ISTEN ADJA A SZEMNEK A LÁTÁST KI TESZ LÁTÓVÁ, VAGY
VAKKÁ NEMDE ÉN AZ ÖRÖKKÉVALÓ VAK ELÉ NE GÖRDÍTS AKADÁLYT HANEM FÉLJ
A TE ISTENEDTŐL AZ ÖRÖKKÉVALÓ MEGVILÁGOSÍTJA A VAKOT NEM VAKULNAK
MEG A LÁTÓK SZEMEI
A külső kapu közepén éppen a szépen megmunkált kilincs választja
ketté az idézetet:
ÉS MEGHALLJÁK A MAI NAPON A SIKETEK A KÖNYV SZAVÁT |
ÉS HOMÁLYBÓL ÉS SÖTÉTSÉGBŐL LÁTNAK A VAKOK SZEMEI
Legfelül félkörben hosszabb, egybefüggő szöveg olvasható:
VEZETEK VAKOT ISMERETLEN ÉS SZÖVEVÉNYES ÚTON, A SÖTÉTSÉGET ELŐTTÜK
VILÁGOSSÁGGÁ TESZEM
A palota kapuját káprázatosan gazdag népies faragással látták el.
Középen egy istenfa díszíti, amelynek ágait paradicsommadarak
tépdesik. Készítője ezt írta sarkaiba: LAJTA BÉLA ÉPÍTŐ RAJZAI UTÁN
CSINÁLTA / MALOMSÓKY JÓZSEF ASZTALOS.
A Braille-írás pontjaira emlékeztető szegecsekből kirakott keretek
és kacskaringós virágformák közötti csiszolt üvegablakok Róth Miksa
műhelyében készültek.
A két ajtó közötti, fehér és fekete kövekkel kirakott, zárt
oszlopcsarnokban még megvannak az eredeti fekete márványtáblák. A
jobb oldalin az adományozók neve áll: ALAPÍTOTTÁK EZT AZ INTÉZETET /
EMBERBARÁTI SZERETETBŐL / SZEME VOLTAM A VAKNAK.
A kerítés díszei
A másik oldalon az építés megkezdésének időponját, és a Pesti
Izraelita Hitközség elnökeinek nevét örökítették meg: Ő FELSÉGE I.
FERENC JÓZSEF URALKODÁSA ALATT 1905 OKTÓBER 23-ÁN KEZDETTÉK MEG AZ
INTÉZET ÉPÍTÉSÉT A MIKOR KOHNER ZSIGMOND VOLT A PESTI IZRAELITA
HITKÖZSÉG ELNÖKE 1908. MÁRCIUS 31-ÉN FEJEZTÉK BE DR. WEINMANN FÜLÖP
ELNÖK MóKÖDÉSE IDEJÉBEN / AZ ÉPÜLET TERVEZŐJE / LEITERSDORFER BÉLA.
E tábla fölül sajnos már hiányzik a régi fényképeken még jól
olvasható szöveg: TI MEGÖRVENDEZTETTÉTEK AZT, AKI NEM LÁT, ÁLDJON
MEG BENNETEKET, KI MINDENKIT LÁT, DE KIT SENKI SEM LÁT.
A főbejárat két oldalán álló örökmécsesek szépen felújított
kovácsoltvas fedelének alsó szegélyén ugyancsak szentírási
szövegelemek olvashatóak: ISTEN ADJA A SZEMNEK A LÁTÁST / A VAK
GONDOLATÁT ÉGI ATYJÁRA IRÁNYÍTSA.
 |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Lajta Béla
Építés
éve: 1905-1908
Stílusa:
szecessziós
Funkciója:
középület
|
 |
Mexikói út |
|
|
M1 |
 |
Mexikói út |
| |
  |
 |
Korong utca |
|
|
 |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
