Vajdahunyad Castle

Európa egyik első közparkjában, a Városligetben emelkedik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum monumentális épületegyüttese, a Vajdahunyad-vára.

Fényképalbum

A XIX.. század végének kiemelkedő eseménye volt a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójára rendezett millenniumi ünnepségsorozat, s ennek részeként az Ezredéves Országos Kiállítás.

A kiállítást befogadó történelmi épületcsoport elkészítésére 1893-ban tervpályázatot írtak ki. A tervkészítés és a kivitelezés jogát is Alpár Ignác műépítész nyerte el. A budapesti Vajdahunyadvár hazánk ezeréves fennállásának emlékműve, a romantikus historizmus egyik legszebb magyarországi alkotása. Az épületet 1991-ben nyilvánították műemlékké.

A román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusú részekből álló épületegyüttes bemutatja több, a történelmi Magyarország területén fennmaradt művészeti értékű és történelmi becsű műemlék jellemző részletét. A történelmi épületcsoport, melyet jellemző része alapján a korabeli közönség nevezett el Vajdahunyad-várnak, az ezredéves ünnepségek egyik látványossága lett.

Az elnevezés eredete: a gótikus csoport jellemző részei a Hunyad megyei (Erdély) vajdahunyadi várat idézik. Eredetije meredek sziklafalra épült és a történelmi Magyarország legnagyobb lovagváraként, a gótikus építészet legrangosabb világi emléke az egész Kárpát-medencében.

A lemásolt Vajdahunyad-vára

Az eredeti Vajdahunyad-vára

A budapesti hasonmás román (stílusú) részének legjellegzetesebb épülete az ún. Jáki-kápolna, a Vas megyei Ják település XIII. századi bencés apátsági templomának Európa-hírű kapuját idézi. A templom eredetileg könyvtárnak épült, kápolnává 1916-ban az udvaron ápolt I. világháborús sebesültek és a környékbeliek kívánságára szentelték.

A gótikus épületcsoport udvar felőli része a Hidaskapura merőleges dómhomlokzattal kezdődik. Legjellegzetesebb motívuma a hatalmas, küllőköves rózsaablak, melynek témája a régi Magyarország címerének apoteózisa, azaz dicsőítése. Alkotója Róth Miksa, a magyar üvegművesség nemzetközi rangú képviselője. A rózsaablak ívének aljában kétoldalt Mátyás király fekete serege egy-egy páncélos vitézének szobra áll. A gótikus épületcsoport udvari szárnya az apostolok tornyával végződik.

Az olaszországi kora reneszánsz összekötő épület vezet át a következő, nagy formai eleganciával szerkesztett épületrészhez, mely a magyarországi építészet 16-18. századi reneszánsz, barokk és késő barokk stílusát mutatja. A várudvarra néző, 77,5 méter hosszú főhomlokzata a Mária Terézia-korabeli pompás barokk palotahomlokzatok stílusában épült. Középső kupolája 41 méter magas, a kupolák körül a homlokzaton a mezőgazdaság egyes ágazatait jelképező szobrok állnak.

A főbejárat a múzeum márványoszlopos aulájába vezet, ebben az épületcsoportban várjuk látogatóinkat állandó és időszaki kiállításainkkal. A főkapuval szemben, platánfák árnyékában látjuk az első magyar történetíró III. Béla király névtelen jegyzőjének, Anonymusnak a szobrát, Ligeti Miklós alkotását. A barokk homlokzat végén jobbra fordulva a kései barokk stílusú keleti homlokzat tárul elénk. Tovább haladva a Katalin bástyatorony, a kissé ridegnek ható német homlokzat uralkodik, a déli szárny nyugati végét tetőgerincén delfines, kétcsúcsú dísszel a Franciatorony zárja le. Az épületcsoportot az ezredéves ünnepségek lezártával a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum kapta meg, s maradandó anyagokból újjáépítve, a történelem viharait is túlélve, ma is mezőgazdasági múzeumként fogadja látogatóit.

Anonymus szobra: III. Béla király névtelen jegyzőjét ábrázolja, aki 1200 körül megírta a magyarok krónikáját. Mivel személyéről nem sokat tudunk, ezért a szobrász, Liget Miklós kámzsás barátként örökítette meg, akinek arcvonásait csak homályosan látni a csukja árnyékában. A népszerű alkotást a várudvarban, 1903-ban állították fel.

Károlyi Sándor szobra: Az 1831-1906 között élt neves közgazdász, volt földművelésügyi miniszter emlékét örökíti meg. Stróbl Alajos padon ülve, maga mellé tett kalappal ábrázolja.

Az Ön által használt böngésző nem ismeri a beágyazott kereteket, vagy jelenleg úgy van beállítva, hogy ne jelenítse meg azokat.
HIRDETÉS