|
Alig több, mint száz évvel ezelőtt fogalmazódott meg Magyarországon
a látássérültek intézeti ellátásának igénye és jöttek létre a
bentlakásos intézetek. Zsófia, Habsburg Főhercegasszony
kezdeményezésére ekkor alapították meg - ismereteink szerint
1902-ben - a Vakok Állami Intézte jogelődjét is. Ez az Intézet már
szintén bentlakásos volt és a fizikai ellátás mellett az udvarára
telepített műhelyben speciális munkát: kosár és gyékényfonást,
kefekötést végeztek az ott élők. Az intézet életében a következő
döntő jelentőségű esemény az 1949-ben kiadott kormányrendelet volt,
amely állami feladattá nyilvánította a látássérültek ellátását. Így
lett állami fenntartású, költségvetésből gazdálkodó szervezet és
kapta meg a Vakok Állami Intézete nevet.
| |
Fényképalbum |
|
Az épület Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei alapján
épült 1899 és 1904. között.
A mindenkori hatalom magatartásmódjára jellemző módon Lechner
szalonképtelenné nyilvánítása, egyetemi katedrától történő távol
tartása békésen megfért követőinek megtörésével, sőt jelentős állami
megbízások nekik juttatásával. Ezért, miközben a Lechneri stílus
hivatalosan megbélyegzettnek, elutasítandónak minősült, elsősorban
azokban a vidéki nagyvárosokban, amelyek ebben az időben váltak
nagyvárosokká, egyre-másra épültek a lechneri stílust terjesztő, azt
hosszútávon meggyökereztető, városképet meghatározó épületek. A
követők elsősorban Lechner Ödön közvetlen köréből kerültek ki, akik
valamikor munkatársai voltak a Pártossal közös irodában és a korábbi
évek nagy építkezésein, akik eszméit, különösen pedig formavilágát
mélyen sajátjukénak érezték.
A nemzeti stílus megteremtése egy egész nemzedék célja volt, de
világosan megfogalmazott és formailag is követhető példát egyedül
Lechner állított kortársai elé. Természetes, hogy egész iskola
alakult ki körülötte annak ellenére, hogy a mester-tanítvány viszony
soha nem vált hivatalossá, a mester eszméit többnyire kávéházi
beszélgetéseken lesték el rajongó fiatalabb kollégái.
Baumgarten Sándor (1864-1928) Lechner munkatársa volt annak néhány
pályázati tervénél és a Postatakarékpénztár épületénél. Eközben 1888
és 1908 között Herczegh Zsigmonddal (1848-1914) együtt a
Kultuszminisztérium építészeként dolgozott. Ez az időszak a
magyarországi oktatási intézményhálózat kialakításának
legjelentősebb időszaka volt. Húsz év alatt a két építész különböző
szintű oktatási létesítmények egész hálózatát alakította ki saját
tervei szerint és - sajátos módon - nagyrészt saját vállalkozásban.
A több száz óvodából, elemi iskolából, polgári iskolából, felsőbb
leányiskolából, kereskedelmi és felsőkereskedelmi iskolából,
bábaképzőből, tanítóképzőből, főreáliskolából, gimnáziumból,
csökkent képességűeket foglalkoztató intézményből álló életművük
egyedi tervei közül a legjelentősebbek Lechner stílusában készültek,
de velük párhuzamosan a megrendelői igényeknek megfelelően tetszés
szerinti historizáló stílusban is építettek.
Alkotásaik az egész Kárpát-medencében megtalálhatók, és máig az
oktatás nélkülözhetetlen helyszínei. Munkáik java része egyedi terv.
Szinte elképzelhetetlen, hogy hogyan volt lehetséges ilyen
mennyiségű épületet megvalósítani, amelyek között olyanok is
akadtak, mint a budapesti munkáik közül is kiemelkedő, 1899 és 1904
között épült Vakok Intézete és a mellette álló Erzsébet Nőiskola
(jelenleg Teleki Blanka Gimnázium, 1901-1902). Éppen a Lechnerrel
történt szorosabb együttműködés éveiben készült mind a két terv, és
érdekességük, hogy gyakorlatilag egy időben, ugyanazoknak a
stílusjegyeknek egy historizáló, neogótikára emlékeztető és egy
modern, puritán és Lechner stílusát átvevő változatát mutatják.
A meghatározó motívum mindkét épületnél az ablakokat keretező és a
sík homlokzati felületet tagoló téglaszalag. Az egymással összeépült
két épületet azonos formálású, szép kovácsoltvas kerítés veszi
körbe. Az is Lechnertől tanult módszer; ahogy a gazdagon díszített
rácselemek közötti mezőket egyszerű felület, egy könnyen, sorozatban
gyártható szabványos drótháló tölti ki.
A Vakok Intézetének eredeti formát őrző lépcsőháza és különösen
gazdag ornamentikája, templomi ablakokra emlékeztető ólombetétes
üvegablakokkal díszített nagyterme érdemel különös figyelmet. A
színes ablak ritka példája a szecessziós ornamentikájú és vallásos
témájú műveknek, rajta a négy evangélista jelképei és a magyar
szentek ábrázolásai mellett a nemzeti jelképek is megtalálhatók.
Az iskolát látogató vak gyermekek számára az épület befejezésekor
elkészítették a homlokzat részletes makettjét úgy, hogy annak minden
díszítése kitapogatható legyen. Nyilvánvaló, hogy a gazdagon
faragott belső berendezés, a lépcsőházi rácsok mintái a tapintás
útján történő érzékelés számára éppen úgy örömet okozhattak, mint
maga a látvány.
Az Erzsébet Nőiskola elődjét Zirzen Janka alapította öt esztendővel
a kiegyezés után, ez volt Magyarországon az első olyan intézmény,
amely magasabb képesítést adott leányok számára. Nevét az 1898-ban
meggyilkolt, Magyarországon rendkívüli népszerűségnek örvendő
királynéról kapta, akinek emlékét számtalan emlékmű, intézmény,
városi létesítmény viselte és viseli mindmáig. Az intézetben a
hatosztályos felsőbb leányiskola mellett tanítónő-, nevelőnő-képzés,
háztartási és háziipari ismeretek oktatása folyt. A hatalmas tömb
háta mögött a főváros további szociális épületeket emelt, mint
amilyen a legkorábbi munkáiban ugyancsak Lechner Ödön stílusát
követő Hajós Alfréd által tervezett Vakokat Gyámolító Országos
Szövetség székháza.
Az iskola a sarkokon emelt kerek téglaoszlopokkal, a homlokzati
felületek téglalizénáival és különösen az attikafal szív és hagyma
formájú téglaszalagos mintázatával Baumgarten és Herczegh lechneri
stílusban épült iskoláinak mintapéldája, azonban közülük nemcsak a
legnagyobb, hanem külső és belső kiképzésében a leggazdagabb is. A
főbejárat előtti faragott kőkorlát, a homlokzati lizénákon ülő
terrakotta baglyok, a javarészt elpusztult tetődíszek, a belső
korlátok ennek a gazdagságnak a hordozói, azaz Lechner épületeihez
képest még ebben az esetben is nagyon puritán, egyszerű épületről
van szó, azonban a kisebb vidéki iskolák is híven tükrözik a
lechneri nemzeti stílus eszményét. Ezért ezek az iskolák döntő
szerepet játszottak abban, hogy a lechneri formavilágot az egész
ország területén közvetlenül megismerhessék, és az aztán divatként a
magánépítkezések területére is behatoljon.
A Vakok Állami Intézetének Hungária körút felöli homlokzatának
egy részlete |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Baumgarten Sándor
és Herczegh Zsigmond
Építés
éve: 1899-1904
Stílusa:
szecessziós
Funkciója:
iskola
|
 |
Ajtósi Dürer sor |
| |
 |
 |
Hermina út |
|
|
  |
|
|
|
HIRDETÉS
|
