|
A Budapesti Vidámpark tizenkét holdnyi terület a Városligetben.
Története együtt íródott az Ökördűlőnek nevezett Városligetével. A
mocsaras, legelős területet ugyanis Boráros János, Pest város
főbírája javaslatára 1794-ben átadták a közösségnek, hogy azt egy
üdülő- és mulatóhellyé alakítsák. Pénzhiány miatt azonban 1808-ig, a
József nádor nevéhez fűződő
Szépítő Bizottmány ténykedéséig kellett várni, hogy valami
elinduljon.
| |
Fényképalbum |
|
Épp ekörül tiltották ki a város belső részeiből, a nagyobb
piacokról, és a városközpontban felállított cirkuszokból a
komédiásokat, csepűrágókat és képmutogatókat. Így jutottak el sokan
közülük a Városerdőnek nevezett területre, melyet már birtokba
vettek a város polgárai is, akik szívesebben sétálgattak erre, és
sokan közülük kifejezetten a kiköltözött mulattatók kedvéért jöttek
ide.
Némely kocsmárosok bormérési jogot is szereztek, a tóban lévő két
kis szigeten pedig felállították az első állandó körhintát,
céllövöldét és egy csúszdát.
Az 1820-as években már nagy volt a nyüzsgés: cigányjósnők, Paprika
Jancsik, kötéltáncosok, lovas művészek, kardnyelők, erőművészek
között hömpölygött a jókedvű, bort iszogató, az út mentén árult
tormás virslit eszegető tömeg. Egyes nyelvészek szerint épp ez
utóbbiból ered a Vurstli kifejezés, a városligeti mutatványosok
telepének közkedvelt elnevezése.
Körhinta a vurstliban
(1910 körül)
A század közepétől kezdődően az egyre népszerűbb Vurstli - bármily
meglepő - a köznevelés és a népkultúra fontos helyszínévé vált: mint
valami cirkuszi szenzációt, itt mutatták be az új technikai
találmányokat: a fonográfot, a mozgóképet, a fényképezőgépet, sőt a
telefonhírmondót is.
A vurstli mégis elsősorban mulattatott, szórakoztatott: nagy
szenzáció volt a rázó medence, melybe a tulajdonos pénz dobott, ám
aki érte nyúlt, azt gyenge árammal megrázta a víz.
1862-ben felállították az első óriáskereket, a Rakpiacról pedig
ideköltözött egy cirkusz, amely a liget első állandó cirkusza lett.
Az öt-hat körhintát eleinte emberek tolták napi egy hordó sör
fizetségért. A gőzgép csak 1885-ben, a villanymotor pedig a XX.
század elején vette át munkájukat.
A Városliget egy különös világgá változott: színes, Törpeországba
illő bodegái, nyáron könnyelmű, télen nyomorgó komédiásai Heltai
Jenőt és Molnár Ferencet is megihlették.
A vurstli igazi fénykora a millenniumi ünnepségek idejére esett.
Ekkor - nagyjából a mostani Vidám Park helyén - felépítették Ős
Budavár makettvárosát, egyfajta szórakoztató "kombinátként". A
fából, gipszből készült régi házak belsejében vendéglők kaptak
helyet, a kacskaringós utcákon pedig, a török hódoltság díszletei
között csodafakírok, táncosok, mulattatók léptek fel. Ős Budavára
azonban 15 évi fennállás után pénzügyi csőd szélére került, s amikor
tűzveszélyessé is nyilvánították, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa
1910-ben lebontásra ítélte.
Fotólövölde az
Angolparkban
De már 1906-ban született egy határozat, mely szerint "a
Városligetből kiparancsolják a forgóbolondságot, a csepűrágást, a
körhintát, a pofozógépeket, a kutya-bolha- és marionett-színházakat.
Hivatalosan a Népligetbe költöztetik a Vurstlit". Végül mégsem
telepítették ki őket, de valamiért megjelent melletük a
konkurencia...
A Bajorországból Pestre költöző Meinhard család a mai Széchenyi
fürdő mögött egy jól jövedelmező sárkányvasutat nyitott, majd
1910-ben a Fővárostól engedélyt kapott egy mulató "kombinát"
létesítésére.
Az Angol Parkra keresztelt területen az igényesebb szórakozásra
vágyók számára épült meg az Amerikai Magasvasút (Hullámvasút), a
Sikló, az Elvarázsolt Kastély és a repülős körhinta.
A fényesen berendezett és körülkerített Angol Park magas technikai
színvonalú játékaival eltérítette a szórakozni vágyó tömeget az
ütött-kopott, szegényesnek tűnő Vurstlitól, mely csakhamar
hanyatlani kezdett. Ehhez hozzájárult az 1912-ben megnyíló Állatkert
is, amely újabb látogatókat csalt el a klasszikus mulató helyektől.
A Vurstli megmaradt a kispénzű bakáknak és cselédlányoknak, akik
sokszor csak hitelbe (vagy úgy sem) fogyasztottak, de inkább csak
bámulták a forgó alkalmatosságokat.
Az I. világháború és az azt követő válság nehéz helyzetbe hozta a
mutatványosokat. Megindultak a "Ki a városból!" turista mozgalmak,
népszerűek lettek a szabadidős sportok, a kirándulások.
Ősbudavára
A fennmaradásért vívott küzdelemben pedig a legelképesztőbb, és
már-már visszataszító mutatványok tömegét találták ki: 1925-ben
feltűnt például Madárfejű Lajcsika, egy fejlődési rendellenesség
miatt torz, csecsemőnél alig nagyobb hat éves fiúcska. Az attrakció
abból állt, hogy anyja elmesélte a gyerek születésének tragédiáját.
Annak eredményeként pedig, hogy Amerikában 750 millió korona díjat
tűztek ki a legtovább koplaló európainak, a Vurstliban is a
koplalási rekord hajszolásához kezdtek.
A Vurstli nehéz időszakát élte: 1927-ben az Andrássy út tervezett
meghosszabbítása és a Széchenyi fürdő építkezése miatt nagy
területeken lebontották a bódékat, és kiköltöztették a
mutatványosokat.
A 30-as években pedig a nagy gazdasági világválság roppantotta meg
mind a mulattatókat, mind a mulatni vágyókat. Ráadásul átalakultak a
szórakozási szokások is: az egykor jól menő Angol Parkban már nem
volt közönsége a kecskelökésnek, a Zeppelin-bombázásnak, alig ültek
fel a Hullámvasútra. Az emberek elunták a régi mókákat, az
újdonságokkal pedig a hatóságok nem voltak elnézőek: a rendőrség
például betiltotta a szoknyafelfújó szerkezetet.
1938-ban a Vurstli 100 esztendős jubileumára egy nagyszabású
népünnepélyt szerveztek. A megújhodás azonban már nem következett
be: a II. világháború ostroma alatt találatot kapott az Elvarázsolt
Kastély, a Sikló, a Hullámvasút, a mulató területén katonákat
szállásoltak el. Ezzel véget ért a régi Vurstli korszaka, hogy az
államosítással összekötött újjáépítéssel valami egészen más
kezdődjön.
1950 tavaszán az Angol Park Rt.-ből Vidám Park néven állami
vállalatot hoztak lére, melyhez hozzácsatolták az egykori Vurstlit
is. Hatalmas átalakítások kezdődtek, az új világ szellemében a
szórakozási kultúrát is átszervezték. Mintaként a moszkvai
gyermekparadicsom, a Gorkij Park szolgált. A Friss Újság így írt
erről: "Az átépítés után a kastély ezerféle gunyoros formában
mutatja be a régi világ urainak haszontalan éltét. Az egész épületet
az egészséges, felszabadult humor jegyében építik át".
A Vidám Parknak is népnevelő szerepet szántak: a Viharvasút például
a természet fölött győzedelmeskedő emberről szólt, falain
földrengést, árvizet, ezek megfékezési módjait, vízierőműveket
bemutató fotókat láthattak az elsuhanó kocsikból. 1953 után a
túlzásokat sikerült lefaragni, a Vidám Park felkapott és viszonylag
olcsó szórakozó hely lett. 1956-ban már 65 játék csalogatta a
látogatókat.
A legizgalmasabb játékok is érdektelenné válnak egy idő után, és ha
nem sikerül újabbakat beszerezni, a közönség más mulatság után néz.
Az 1960-as években bekövetkező pangás ennek, és persze a gazdasági
nehézségeknek is köszönhető. Ráadásul két sajnálatos baleset is
történt: 1962-ben kitört az Óriáskerék egyik tengelye, ketten
kiestek a kabinból és megsérültek. Három évvel később a Hullámvasút
teteje gyulladt ki. A Vidám Park az évtized végére teljes
felújításra szorult, amit az államkassza nem bírt el, így
önállósították a létesítményt.
A bevételeiből gazdálkodó Vidám Park a hetvenes években soha nem
tapasztalt fejlődésnek indult. Egyre több korszerű játék érkezett
külföldről, a játék automaták fűthető termekbe kerültek, új épületet
és kocsikat kapott a dodzsem, átépítették a Hullámvasút peronját,
beüzemelték a Ciklont, a régi Óriáskereket felváltotta a mai, 38
méter magas szerkezet. A sikeres évtizedet egy szomorú esemény
zárta: 1979-ben egy piromániás gyújtogatónak köszönhetően porig
égett az Elvarázsolt Kastély.
A 90-es évek új korszakkal köszöntött be: a legújabb technikát
felvonultató, a fizika határait feszegető, de biztonságos játékok
megjelenését hozta. Ma már nem elég egy kicsit forogni, pár méterre
megemelkedni, gyorsan haladni. A mai Vidám Park látogatói a
centrifuga sebességére vágynak, száguldozni szeretnek, és olyan
magaságokba kerülni, mint a madarak. Aki egy szép tavaszi napon
kilátogat a Vidám Parkba, egy szupermodern mesevilágba toppan. A
rendezett, parkosított területen az adrenalin-szintet birizgáló
berendezések sora mellett biztosan találkozik valami időszakos
érdekességgel, (most például egy élethű dinoszaurusz kiállítással)
fesztivállal, rendezvénnyel. És ha egy kicsit figyel, megérezhet
valamit a régi Vurstli, és az egykori Angol Park hangulatából is.
Simkó Gabriella
 |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Telefon:
06(1)363-8310
Fax:
06(1)478-0874
|
 |
Hősök tere |
|
|
M1 |
 |
Széchenyi-fürdő |
|
|
 |
| |
Hősök tere |
| |
     |
|
|
|
HIRDETÉS
Anyós
reptető
Barlangvasút
Break
Dance
Dodgem
- Villanyautó
Dzsungel
Mese Park
Bohócos
Körforgó
Csodabringa
Gyermekautó
Hajóhinta
Homokozó
Hullámhajó
Kis
Óriáskerék
Kisvonat
Mászóvár
Mini-Velence
Sétahajó
Tréfás
Dzsungel Vasút
Tűzoltójáték
Vízi
Dodgem
Elvarázsolt
Kastély és Hordó
Flying
Circus
FociRex
Hip
Hop
Hullámvasút
Ikarus
Kanyargó
Kisdodgem
Körhinta
Kukomotív
Lézerdodgem
Mesecsónak
Mini
football
Anyós
reptető
Barlangvasút
Break
Dance
Dodgem
- Villanyautó
Dzsungel
Mese Park
Bohócos
Körforgó
Csodabringa
Gyermekautó
Hajóhinta
Homokozó
Hullámhajó
Kis
Óriáskerék
Kisvonat
Mászóvár
Mini-Velence
Sétahajó
Tréfás
Dzsungel Vasút
Tűzoltójáték
Vízi
Dodgem
Elvarázsolt
Kastély és Hordó
Flying
Circus
FociRex
Hip
Hop
Hullámvasút
Ikarus
Kanyargó
Kisdodgem
Körhinta
Kukomotív
Lézerdodgem
Mesecsónak
Mini
football |
|
