KEZDŐLAP  |  FÖLDRAJZ  |  TÖRTÉNELEM  |  MŰEMLÉKEK  |  KERÜLETEK  |  TEMPLOMOK  |  SZOBROK  |  HIDAK  |  MÚZEUMOK  |  FÜRDŐK  |  A VÁR

A Budapesti Vidámpark tizenkét holdnyi terület a Városligetben. Története együtt íródott az Ökördűlőnek nevezett Városligetével. A mocsaras, legelős területet ugyanis Boráros János, Pest város főbírája javaslatára 1794-ben átadták a közösségnek, hogy azt egy üdülő- és mulatóhellyé alakítsák. Pénzhiány miatt azonban 1808-ig, a József nádor nevéhez fűződő Szépítő Bizottmány ténykedéséig kellett várni, hogy valami elinduljon.

Épp ekörül tiltották ki a város belső részeiből, a nagyobb piacokról, és a városközpontban felállított cirkuszokból a komédiásokat, csepűrágókat és képmutogatókat. Így jutottak el sokan közülük a Városerdőnek nevezett területre, melyet már birtokba vettek a város polgárai is, akik szívesebben sétálgattak erre, és sokan közülük kifejezetten a kiköltözött mulattatók kedvéért jöttek ide.

Némely kocsmárosok bormérési jogot is szereztek, a tóban lévő két kis szigeten pedig felállították az első állandó körhintát, céllövöldét és egy csúszdát.

Az 1820-as években már nagy volt a nyüzsgés: cigányjósnők, Paprika Jancsik, kötéltáncosok, lovas művészek, kardnyelők, erőművészek között hömpölygött a jókedvű, bort iszogató, az út mentén árult tormás virslit eszegető tömeg. Egyes nyelvészek szerint épp ez utóbbiból ered a Vurstli kifejezés, a városligeti mutatványosok telepének közkedvelt elnevezése.

Körhinta a vurstliban (1910 körül)

A század közepétől kezdődően az egyre népszerűbb Vurstli - bármily meglepő - a köznevelés és a népkultúra fontos helyszínévé vált: mint valami cirkuszi szenzációt, itt mutatták be az új technikai találmányokat: a fonográfot, a mozgóképet, a fényképezőgépet, sőt a telefonhírmondót is.

A vurstli mégis elsősorban mulattatott, szórakoztatott: nagy szenzáció volt a rázó medence, melybe a tulajdonos pénz dobott, ám aki érte nyúlt, azt gyenge árammal megrázta a víz.

1862-ben felállították az első óriáskereket, a Rakpiacról pedig ideköltözött egy cirkusz, amely a liget első állandó cirkusza lett. Az öt-hat körhintát eleinte emberek tolták napi egy hordó sör fizetségért. A gőzgép csak 1885-ben, a villanymotor pedig a XX. század elején vette át munkájukat.

A Városliget egy különös világgá változott: színes, Törpeországba illő bodegái, nyáron könnyelmű, télen nyomorgó komédiásai Heltai Jenőt és Molnár Ferencet is megihlették.

A vurstli igazi fénykora a millenniumi ünnepségek idejére esett. Ekkor - nagyjából a mostani Vidám Park helyén - felépítették Ős Budavár makettvárosát, egyfajta szórakoztató "kombinátként". A fából, gipszből készült régi házak belsejében vendéglők kaptak helyet, a kacskaringós utcákon pedig, a török hódoltság díszletei között csodafakírok, táncosok, mulattatók léptek fel. Ős Budavára azonban 15 évi fennállás után pénzügyi csőd szélére került, s amikor tűzveszélyessé is nyilvánították, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1910-ben lebontásra ítélte.

Fotólövölde az Angolparkban

De már 1906-ban született egy határozat, mely szerint "a Városligetből kiparancsolják a forgóbolondságot, a csepűrágást, a körhintát, a pofozógépeket, a kutya-bolha- és marionett-színházakat. Hivatalosan a Népligetbe költöztetik a Vurstlit". Végül mégsem telepítették ki őket, de valamiért megjelent melletük a konkurencia...

A Bajorországból Pestre költöző Meinhard család a mai Széchenyi fürdő mögött egy jól jövedelmező sárkányvasutat nyitott, majd 1910-ben a Fővárostól engedélyt kapott egy mulató "kombinát" létesítésére.

Az Angol Parkra keresztelt területen az igényesebb szórakozásra vágyók számára épült meg az Amerikai Magasvasút (Hullámvasút), a Sikló, az Elvarázsolt Kastély és a repülős körhinta.

A fényesen berendezett és körülkerített Angol Park magas technikai színvonalú játékaival eltérítette a szórakozni vágyó tömeget az ütött-kopott, szegényesnek tűnő Vurstlitól, mely csakhamar hanyatlani kezdett. Ehhez hozzájárult az 1912-ben megnyíló Állatkert is, amely újabb látogatókat csalt el a klasszikus mulató helyektől. A Vurstli megmaradt a kispénzű bakáknak és cselédlányoknak, akik sokszor csak hitelbe (vagy úgy sem) fogyasztottak, de inkább csak bámulták a forgó alkalmatosságokat.

Az I. világháború és az azt követő válság nehéz helyzetbe hozta a mutatványosokat. Megindultak a "Ki a városból!" turista mozgalmak, népszerűek lettek a szabadidős sportok, a kirándulások.

Ősbudavára

A fennmaradásért vívott küzdelemben pedig a legelképesztőbb, és már-már visszataszító mutatványok tömegét találták ki: 1925-ben feltűnt például Madárfejű Lajcsika, egy fejlődési rendellenesség miatt torz, csecsemőnél alig nagyobb hat éves fiúcska. Az attrakció abból állt, hogy anyja elmesélte a gyerek születésének tragédiáját. Annak eredményeként pedig, hogy Amerikában 750 millió korona díjat tűztek ki a legtovább koplaló európainak, a Vurstliban is a koplalási rekord hajszolásához kezdtek.

A Vurstli nehéz időszakát élte: 1927-ben az Andrássy út tervezett meghosszabbítása és a Széchenyi fürdő építkezése miatt nagy területeken lebontották a bódékat, és kiköltöztették a mutatványosokat.

A 30-as években pedig a nagy gazdasági világválság roppantotta meg mind a mulattatókat, mind a mulatni vágyókat. Ráadásul átalakultak a szórakozási szokások is: az egykor jól menő Angol Parkban már nem volt közönsége a kecskelökésnek, a Zeppelin-bombázásnak, alig ültek fel a Hullámvasútra. Az emberek elunták a régi mókákat, az újdonságokkal pedig a hatóságok nem voltak elnézőek: a rendőrség például betiltotta a szoknyafelfújó szerkezetet.

1938-ban a Vurstli 100 esztendős jubileumára egy nagyszabású népünnepélyt szerveztek. A megújhodás azonban már nem következett be: a II. világháború ostroma alatt találatot kapott az Elvarázsolt Kastély, a Sikló, a Hullámvasút, a mulató területén katonákat szállásoltak el. Ezzel véget ért a régi Vurstli korszaka, hogy az államosítással összekötött újjáépítéssel valami egészen más kezdődjön.

1950 tavaszán az Angol Park Rt.-ből Vidám Park néven állami vállalatot hoztak lére, melyhez hozzácsatolták az egykori Vurstlit is. Hatalmas átalakítások kezdődtek, az új világ szellemében a szórakozási kultúrát is átszervezték. Mintaként a moszkvai gyermekparadicsom, a Gorkij Park szolgált. A Friss Újság így írt erről: "Az átépítés után a kastély ezerféle gunyoros formában mutatja be a régi világ urainak haszontalan éltét. Az egész épületet az egészséges, felszabadult humor jegyében építik át".

A Vidám Parknak is népnevelő szerepet szántak: a Viharvasút például a természet fölött győzedelmeskedő emberről szólt, falain földrengést, árvizet, ezek megfékezési módjait, vízierőműveket bemutató fotókat láthattak az elsuhanó kocsikból. 1953 után a túlzásokat sikerült lefaragni, a Vidám Park felkapott és viszonylag olcsó szórakozó hely lett. 1956-ban már 65 játék csalogatta a látogatókat.

A legizgalmasabb játékok is érdektelenné válnak egy idő után, és ha nem sikerül újabbakat beszerezni, a közönség más mulatság után néz. Az 1960-as években bekövetkező pangás ennek, és persze a gazdasági nehézségeknek is köszönhető. Ráadásul két sajnálatos baleset is történt: 1962-ben kitört az Óriáskerék egyik tengelye, ketten kiestek a kabinból és megsérültek. Három évvel később a Hullámvasút teteje gyulladt ki. A Vidám Park az évtized végére teljes felújításra szorult, amit az államkassza nem bírt el, így önállósították a létesítményt.

A bevételeiből gazdálkodó Vidám Park a hetvenes években soha nem tapasztalt fejlődésnek indult. Egyre több korszerű játék érkezett külföldről, a játék automaták fűthető termekbe kerültek, új épületet és kocsikat kapott a dodzsem, átépítették a Hullámvasút peronját, beüzemelték a Ciklont, a régi Óriáskereket felváltotta a mai, 38 méter magas szerkezet. A sikeres évtizedet egy szomorú esemény zárta: 1979-ben egy piromániás gyújtogatónak köszönhetően porig égett az Elvarázsolt Kastély.

A 90-es évek új korszakkal köszöntött be: a legújabb technikát felvonultató, a fizika határait feszegető, de biztonságos játékok megjelenését hozta. Ma már nem elég egy kicsit forogni, pár méterre megemelkedni, gyorsan haladni. A mai Vidám Park látogatói a centrifuga sebességére vágynak, száguldozni szeretnek, és olyan magaságokba kerülni, mint a madarak. Aki egy szép tavaszi napon kilátogat a Vidám Parkba, egy szupermodern mesevilágba toppan. A rendezett, parkosított területen az adrenalin-szintet birizgáló berendezések sora mellett biztosan találkozik valami időszakos érdekességgel, (most például egy élethű dinoszaurusz kiállítással) fesztivállal, rendezvénnyel. És ha egy kicsit figyel, megérezhet valamit a régi Vurstli, és az egykori Angol Park hangulatából is.

Simkó Gabriella

HIRDETÉS

Telefon: 06(1)363-8310  Fax: 06(1)478-0874

	Hősök tere
	M1
	Széchenyi-fürdő
	Hősök tere

Fővárosi Állatkert  Fővárosi Nagycirkusz  Széchenyi fürdő  Szépművészeti Múzeum  Városliget

Vidámpark.hu

HIRDETÉS

Anyós reptető  Barlangvasút  Break Dance  Dodgem - Villanyautó  Dzsungel Mese Park  Bohócos Körforgó  Csodabringa  Gyermekautó  Hajóhinta  Homokozó  Hullámhajó  Kis Óriáskerék  Kisvonat  Mászóvár  Mini-Velence  Sétahajó  Tréfás Dzsungel Vasút  Tűzoltójáték  Vízi Dodgem  Elvarázsolt Kastély és Hordó  Flying Circus  FociRex  Hip Hop  Hullámvasút  Ikarus  Kanyargó  Kisdodgem  Körhinta  Kukomotív  Lézerdodgem  Mesecsónak  Mini football  Anyós reptető  Barlangvasút  Break Dance  Dodgem - Villanyautó  Dzsungel Mese Park  Bohócos Körforgó  Csodabringa  Gyermekautó  Hajóhinta  Homokozó  Hullámhajó  Kis Óriáskerék  Kisvonat  Mászóvár  Mini-Velence  Sétahajó  Tréfás Dzsungel Vasút  Tűzoltójáték  Vízi Dodgem  Elvarázsolt Kastély és Hordó  Flying Circus  FociRex  Hip Hop  Hullámvasút  Ikarus  Kanyargó  Kisdodgem  Körhinta  Kukomotív  Lézerdodgem  Mesecsónak  Mini football