Városháza

A Városháza, amely 1905-1906-ban épült. Sajnos a második világháború sérüléseit csak részben építették újjá. Hiányzik az épület jellegzetes két tornya, a díszes tetőburkolata és az órája. Az épület előtt áll 1903 óta a Horvay János és Füredi Richárd alkotta Kossuth-szobor, amely Budapest elsőként állított Kossuth-szobra.

Fényképalbum

A piac a telep idejében a mostani városháza helyén volt. Ezt a beépítetlen területet vásárolta meg a község piac céljára, de nemsokára már annyira beépült a környék, hogy szűknek bizonyult és ezért - a mai áthelyezéshez hasonló sok vitával - áttették a Zsigmondy-féle telekre, a mai Szent Erzsébet térre, amelyről az elöljáróság a hatalmas homokdombot elhordatta és a teret keramittal beburkoltatta.

Pók Ignác és Suda János értelmi vezetése mellett, a Walcha Mihály és Wéber József építési vállalkozók által: közadakozásból, 1882-ben a mai Kossuth Lajos utca és Széchenyi utca sarkán megépül a községháza.

Amikor 1913-ban az épületet lebontották (hogy helyére a mai szakközépiskola elődjét, a polgári leányiskola épületét emeljék), falába befalazva két emléktáblát találtak, amelyek az alapítást, a községháza építését és az adakozók nevét - közöttük Erzsébet királynéét is- megőrizték az utókor számára. A két táblát az iskola Kossuth Lajos utcai bejáratának egyik oldalába helyezték el, mellé tettek egy harmadikat is a következő szöveggel: "Ezen épület helyén állott Erzsébetfalva község első székháza, melynek homlokzatán és tanácstermében befalazva volt alábbi két emléktáblát a múltak iránti kegyeletből itt elhelyezte a község elöljárósága az 1913. évben."

A község gyors fejlődésével a közigazgatása is növekedett. A századfordulóra a régi községháza már szűknek bizonyul és ezért megkezdték az új, ma is használatos székház építését. A képviselő-testület díszes keretek között tartotta első közgyűlését az új községházában. Bartha Tivadar községi főbíró beszédében az épület két tornyára utalva, a közügyek templomának nevezte. "Kívánom, - mondta továbbá - hogy uralkodjék itt közöttünk az egyetértés, az egymás iránti bizalom, hogy a tisztelet és a szeretet érzelmeitől ihletetten működhessünk közre a község haladása és boldogulása érdekében". Szavai évtizedekre előre aktuálisnak bizonyultak. Az épület bejárati részének két falába ebből az alkalomból emléktáblát helyeztek el az építők, és a képviselő-testület tagjainak a felsorolásával (a tábla sajnos ma már nem látható).

Pesterzsébet nagy részét az 1944. április 3-ai és a 16-ai angol terrorbombázás döntötte romba. A halottak száma 213 volt és ezres nagyságrendű a sebesülteké. A lakóházak közel egyötöde romossá vált. Teljesen romba dőlt a városháza (tornyainak felépítésére máig sem volt pénz), leégett a villanytelep, súlyosan megsérül a Széchenyi utcai polgári iskola és még számos iskola, valamint a vasútállomás.

A Városháza mai homlokzata (kép: Wikipédia)