I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII.

A pesti Belváros szívének egyik dísze, és hazánk történelmének hajnaláig visszanyúló múltjával Budapest egyik legrégebbi épülete az Erzsébet híd pesti lábának szomszédságában magasodó Belvárosi Plébániatemplom. A közel ezer éves templom a XIV. században Zsigmond király támogatásával kapott gótikus külsőt, majd Mátyás király idejében bővítették ki.

Tovább

A Gellért-hegy Budapest I. és XI. kerületében a Duna jobb partján álló, 235 m magas kiemelkedés. A hegy Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma lenyűgöző látvány. Közkedvelt kirándulóhely; tetején magasodik a Szabadság-szobor és a Citadella.

Tovább

A Gresham-palota a magyar szecessziós építészet kiemelkedő épülete. Quittner Zsigmond és a Vágó fivérek tervei alapján épült 1907-ben, a londoni The Gresham biztosítótársaság budapesti székházaként. Földszintjén egykor a híres Gresham Kávéház működött, e kávéházban tartotta összejöveteleit a Gresham-körnek nevezett művészeti társaság.

Tovább

A jelenlegi múzeumi épület Hauszmann Alajos tervei alapján 1893-96-ban épült fel Királyi Kúriának. 1949-ig a legfelsőbb törvénykezés palotájaként szolgált; ez volt az egykori Igazságügyi Palota. Az épület stílusa az Ybl Miklós utáni eklektika jegyeit mutatja, még részben neoreneszánsz, erőteljes barokk formákkal, amelyek a belső tér látványosan mozgalmas architektújában válnak dominánssá.

Tovább

Az Országos Levéltár épületét több, részben középkori ház lebontása után 1913-1920 között, neoromán stílusban építették Petz Samu tervei alapján. A Levéltár nemzeti kincsnek számító anyagokat, összesen 73 kilométernyi iratot, több mint 63,5 millió mikrofilmfelvételt és számtalan pecsétet, térképet, fotót, tervet és oklevelet őriz.

Tovább

Az eklektikus-neogót stílusú épületet 1909-1913 között emelték Schmall Henrik tervei alapján. Nagyobbik udvara passzázsszerűen kiképezve köti össze a Kígyó utcát a Petőfi Sándor utcával és a Haris közzel, benne hangulatos kirakatok, üzletek csábítják a sétálókat. A ház üvegkupoláját a Haas és Somogyi cég készítette. Az épület teljes külső és belső felújítását tervezik.

Tovább

A Magyar Királyi Postatakarékpénztár épülete Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervei alapján épült 1901-ben. Ma a Magyar Államkincstár működik benne. A lechneri szecesszió jellemzői a magyaros virágmotívumok és a színes kerámiacserepek és majolikák. Az oromzatot aranysárga méhkasok díszítik, mint a gyűjtögetés és takarékosság -takarékpénztárról lévén szó- szimbólumai.

Tovább

A vasvázas szerkezetű, csupa üveg homlokzatú, szecessziós épülete Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei alapján, 1906-ban épült. Homlokzatának formája a francia szecesszióra (art nouveau) utal. Legfelül Róth Miksa mozaikképe látható, amely az örök nemzeti dicsőségbe vetett hitet tükrözi.

Tovább

A Várhegy alatti üregrendszer fokozott védelem alatt álló természeti érték: az 1200 méter hosszú barlang- és pincerendszer világviszonylatban is egyedülálló. A barlangban elsősorban a magyar történelem különböző korszakait idéző kiállító-tereket rendeztek be, melyek között titokzatos és kalandos út vezet, így a labirintus az útkeresés helyszíne is egyben.

Tovább

A cseppkőbarlang a Budai-hegységben található. Teljes hossza több, mint 19 kilométer, függőleges kiterjedése 122,6 méter, amellyel Magyarország második leghosszabb barlangja. A turisták által látogatható hossza 500 méter. Hőmérséklete egész évben állandóan 10 °C. A barlang csak vezetővel látogatható, túrák minden óra tizenötödik percében indulnak. Egy túra időtartama mintegy 60 perc.

Tovább

Az Erzsébet-kilátó száz éve közismert kirándulóhely, mely Budapest legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó kupola formájú János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon áll. Tervezője Schulek Frigyes. A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek, és Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen.

Tovább

A XVIII. században épült, parkkal körülvett kastély felújítva, eredeti pompájában várja látogatóit: termeiben tekinthető meg az Iparművészeti Múzeum állandó bútortörténeti kiállítása, mely Európában egyedülálló módon és gazdagságban mutatja be a bútorművesség kézműves korszakát a XIV. századtól a XIX. század közepéig.

Tovább

A Szoborpark Múzeum a kommunista időszak emlékeinek bemutatásával foglalkozik. E kortörténeti kiállítóhelyen a szocializmus éveinek azon 42 köztéri szobra található, amelyeket az 1989-90-es politikai rendszerváltozást követően Budapest utcáiról eltávolítottak. A megnyitót 1993. június 27-én tartották, a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok kivonulásának 2. évfordulóján.

Tovább

Budafokon található az a barlangból kialakított lakás, amely napjainkra egyedüliként maradt fent a többi ugyanilyen földbe vájt lakás közül. A "múzeum" területe kicsi, pedig sok család élt itt hasonló körülmények közt, nem is olyan régen. A múzeumot csak előre bejelentkezett időpontban látogathatják.

Tovább

A Keleti pályaudvar Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. Nevét nem a földrajzi fekvéséről kapta, hanem a keleten fekvő Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolatai miatt. Az épület 1881–1884 között épült eklektikus stílusban. A fogadóépület tervezője Rochlitz Gyula, a csarnoké Feketeházy János és Than Mór voltak.

Tovább

A Nemzeti Sírkert Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője, mely művészi értékei révén Európa legnagyobb szabadtéri szoborparkja. Itt nyugszanak a magyar történelem és kultúra nagy alakjai. Mindez 56 hektáros területen, hatalmas vadgesztenye, platán és nyárfák árnyas lombjai alatt, szépen parkosított környezetben található. Érdemes felkeresni!

Tovább

A Divatcsarnok Petschacher Gusztáv tervei szerint épült 1882-ben. Első átalakítását 1909-ben kezdték el, miután Goldberger Sámuel megvásárolta az épületet, hogy francia mintára a kor legmodernebb áruházát alakítsa ki benne. Az Andrássy út felé néző homlokzata szecessziós stílusban épült, a Paulay Ede utca felé néző rész neoreneszánsz jegyeket visel. Belső tere lenyűgöző látványt nyújt!

Tovább

Budafokon található a világ egyik legnagyobb használatban lévő boroshordója, amely 1014 hektoliteres méretével 18 tonnát nyom, hossza 6,14 méter, átmérője 5,8 méter. A hordót Szabó István Kossuth-díjas fafaragó művész készítette 1970-ben. Az otthont adó pince állandó hőmérséklete 12-14 °C, ahol előre egyeztetett időpontban borkóstolásra is lehetőség van.

Tovább

A mór stílusú bérház és a hozzá kapcsolódó hangverseny- és táncterem terveit a hamburgi születésű Schmahl Henrik készítette. Az Uránia az 1929-es átalakítással megtartva egzotikus, mór jellegű architektúráját, Budapest egyedülálló "donmodern" filmszínháza lett. A környezetéből kitűnő épület belső tere lenyűgözően szép, ahol magyar művész- és dokumentumfilmeket vetítenek.

Tovább

Az Árpád híd óbudai hídfőjénél tekinthető meg a világhírű magyar festőművész, Victor Vasarely jelentős számú festménye, aki az optikai festészet, más néven „op-art" legjelentősebb képviselője volt. Vásárhelyi Győző 1908. április 9-én született Pécsett, s Párizsban hunyt el 1997. március 15-én.

Tovább

Ajánlott cikkek

Ajánlott linkek

Megosztás