A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti pályaudvara a mai Nagykörút mellett. Innen indulnak a vonatok a Dunakanyar, valamint Vác és Esztergom felé. A régi pályaudvarról, innen indult el 1846-ban Magyarország első vasútvonala is. Az új pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg.

Tovább

A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb XIX. századi műemléke. 1884-ben épült fel neoreneszánsz stílusban, Ybl Miklós tervei alapján. Az Andrássy út egyik legnépszerűbb látnivalója.

Tovább

A Dohány utcai zsinagóga vagy ahogyan a köznyelvben előfordul: a nagy zsinagóga a neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája Budapesten, illetve Európában. Az egykori zsidónegyedben áll, ahol ma is sok zsidó vallású ember él. A zsinagóga a magyarországi zsidóság fontos jelképe, továbbá Budapest jelentős idegenforgalmi látványossága.

Tovább

A Magyar Nemzeti Múzeum országos múzeum, amely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be. A Múzeum klasszicista stílusú épülete 1837-47 között épült, tervezője Pollack Mihály építész, alapítója gróf Széchényi Ferenc. Az előtte húzódó Kiskörúton található Pest régi városfala, valamint számos régi műemlék is.

Tovább

A múzeum a magyar kézművesipar remekeit mutatja be, mint fajansz, üveg, porcelán, szőnyeg, csipke, kárpit, bútorok, nemesfém, műtárgyak, ékszerek, szelencék, óragyűjtemény, bőrmunkák, papírrégiségek, stb. Az épületet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte, kupoláját Zsolnay kerámia díszíti. Látványa bámulatra méltó; környezetének kiemelkedő épülete.

Tovább

A Központi Vásárcsarnok Budapest legnagyobb és egyben legrégibb vásárcsarnoka, mely Pecz Samu építész tervei alapján készült el 1897-ben. A magyarországi historizmus téglaépítészetének egyik legszebb alkotása, a tetőt  Zsolnay-kerámiák fedik. Az épület alapterülete kb. 10ezer m2. 1999-ben elnyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d’Excellence díjat.

Tovább

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmafaágat tartó nő alak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. A szobor 14 méter magas, talapzatával együtt azonban 40 méter magasra emelkedik a 235 méter magas Gellért-hegy fölé. A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros jelentős részéből.

Tovább

A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az 1848-49-es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellérthegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

Tovább

A Margitsziget Budapest egyik szigete, s egyúttal legnagyobb közparkja is. Néhány szállodát, vendéglátóhelyet és fürdő- és sportlétesítményt leszámítva épület nincs rajta, voltaképpen a fővárosiak óriási parkja középkori szakrális építészeti emlékekkel, szoborsétányokkal és kisebb tavakkal. Autóval tilos a behajtás, viszont a Margit hídról gyalogosan vagy busszal jól megközelíthető.

Tovább

A Fővárosi Állatkert Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje, mely a Városligetben található.  1866-ban nyitották meg. Ma az ország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye: évente 1,5 millió fő keresi fel. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természet-védelem, az oktatás és a tudományos kutatás.

Tovább

A Hősök tere Budapest legnagyobb hatású tere a Városliget szélén, szűkebb értelemben véve a Millenniumi emlékművet jelöli. A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része. Középen, az oszlop tetején Gábriel arkangyal, a talapzaton Árpád fejedelem állnak. Az őket övező oszlopcsarnok és a magyar uralkodókat felvonultató szoborcsoport 1911-re készült el.

Tovább

Az 1906-ban épített Szépművészeti Múzeum a Hősök tere műemlék együttesének része. A múzeum gyűjtőköre az egyetemes művészet. Gyűjteményeiben, melyek az európai képzőművészet minden korszakába bepillantást engednek, a leghíresebb művészek alkotásai is megtalálhatók, műtárgyainak száma jóval meghaladja a százezret.

Tovább

A Városliget, Budapest második legnagyobb közparkja. 100 hektáros területén található a Hősök tere, a Vajdahunyad vára, a mesterséges tó, a Műjégpálya, a Fővárosi Állatkert, a Vidámpark, a Fővárosi Nagycirkusz, a Széchenyi fürdő, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. A főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma 1896 óta.

Tovább

A Vajdahunyad-vára az Alpár Ignác építész által, 1896-ban alkotott épületegyüttes a budapesti Városligetben. Nevét az erdélyi vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzati részéről kapta. Falai közt jelenleg a Mezőgazdasági Múzeum működik, amelynek több százezres muzeális állománya egyedülállóan reprezentálja a magyar mező-gazdaság történetét.

Tovább

A Széchenyi gyógyfürdő Budapest és egyben Európa legnagyobb fürdője, melynek építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző tervei alapján. A Városligetben található fürdő termálvízellátását 6 kisebb kút biztosítja. A komplexum 3 kültéri és 15 beltéri medencével rendelkezik. A fürdőben különböző gyógykezelések és nappali kórház is működik.

Tovább

A Margit híd a Nagykörutat és a budai Margit körutat köti össze a Margitsziget érintésével. A főváros második állandó hídjaként 1872 és 1876 között épült Ernest Goüin francia mérnök tervei alapján.

Tovább

A Lánchíd a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, egyben legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849-ben avatták fel a magyar szabadságharc leverése után. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Clark Ádám volt.

Tovább

Az Erzsébet híd Budapest egyik legnevezetesebb hídja a Dunán, amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel. Az eredeti Erzsébet hidat a második világháborúban felrobbantották. A ma is látható második hidat Sávoy Pál tervei szerint, 1964-ben építették újjá. Budapest és a Duna panorámájának  az egyik meghatározó látványeleme.

Tovább

A Szabadság híd 1896-ban épült, a főváros harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja. A Kiskörút folytatásaként a IX. és a XI. kerületeket köti össze a Gellért-hegy érintésével. Látványa lenyüggöző a Gellért-hegy sétányairól, ahonnan az egész hídszerkezet láthatóvá válik.

Tovább