|
A Vérmező Krisztinaváros közparkja. Itt történt Martinovics Ignác
és társainak a lefejezése 1795. május 20-án, amelyről a park a nevét
kapta. Alatta folyik végig az Ördög-árok; a Vérmező területe a
pleisztocénben jött létre, mint a patak hordalékos lapálya.
* kép:
linnya.blog.hu
| |
Fényképalbum |
|
A XIV. században Logod falu feküdt ezen a helyen, amely a török
időkben elpusztult. Miután a törököket kiűzték, a terület úgynevezett glacis, vagyis a védelem részére kilövést biztosító sík terület
lett.
1752-ben a várfalaktól egy
puskalövésnyire kijelölt katonai védőövezet lett, ezért egészen a
XVIII. század végéig nem engedték beépíteni. 1769-ben a Haditanács
engedélye alapján a glacison területeket kaptak azok, akik vállalták
rajtuk az építkezést, az épületeket azonban a tulajdonosok
felszólításra kötelesek voltak lebontani. Ilyen körülmények között
azonban senki sem akart építkezni, így a terület beépítetlen maradt.
1784-ben a Helytartótanács a glacist megszüntette és ingyen telket
adott azoknak akik építkezni akartak. Ezekre a házakra a katonai
igazgatás már nem vonatkozott. Később a Vérmezőt a várnagy kaszálónak
használta, emiatt akkoriban a területet Generális rétnek hívták.
Nevét Martinovics Ignác és
társai itteni, 1795. május 20-i kivégzéséről kapta; a park Moszkva tér
felőli végén állítottak nekik emlékművet.
A Martinovics-összeesküvés vádlottjainak kivégzése (vízfestmény, 1795)
A területet először 1820
körül parkosították. Később katonai gyakorlótérnek használták.
1896-ban a millennium alkalmából, majd 1934-ben Horthy Miklós 15 éves
bevonulása alkalmából nagyszabású katonai díszszemlét és népünnepélyt
tartottak a mezőn.
Blériot világhírű repülése
után a magyar repülők is meghívták Blériot-t, aki 1909. október 15-én
érkezett Budapestre, ahol előadásokat és repülőbemutatókat tartott.
Október 15-én és 16-án Blériot XI. gépét a pesti Vigadó nagytermében
állították ki. A repülőgépre óriási tömeg volt kíváncsi. Ezt követően,
október 17-én Blériot háromszor is felszállt gépével a kisrákosi
katonai gyakorlótéren (ma az Üllői út Népligettel szemben lévő
oldalán). A nagy sikerű repülőbemutatót mintegy 200 000 ember nézte
végig. Másnap a lapok vezércikkeikben adták tudtul a nagy eseményt. A
repülésért Blériot 40 ezer korona fellépti díjat kapott.
A két világháború között
egyébként lovaspálya működött itt. Érdekesség, hogy itt tartották a
1931-es biatorbágyi vasúti merénylet áldozatainak gyászszertartását.
Az a tény sem közismert, hogy 1930-as évek végén protestáns helyőrségi
templomot, pár évvel később pedig egy Gömbös Gyula szobrot terveztek
az északi részre. A háború miatt aztán egyik sem valósult meg.
Budapest II. világháborús ostroma idején ez volt az utolsó terület,
ahol könnyű futár-repülőgépek le tudtak szállni. Ebből kifolyólag a
háború befejezésekor szétlőtt repülőgéproncsok tucatja hevert
szanaszét a területen.
Blériot világhírű repülése
után a magyar repülők is meghívták Blériot-t, aki 1909. október 15-én
érkezett Budapestre, ahol előadásokat és repülőbemutatókat tartott.
Október 15-én és 16-án Blériot XI. gépét a pesti Vigadó nagytermében
állították ki. A repülőgépre óriási tömeg volt kíváncsi. Ezt követően,
október 17-én Blériot háromszor is felszállt gépével a kisrákosi
katonai gyakorlótéren (ma az Üllői út Népligettel szemben lévő
oldalán). A nagy sikerű repülőbemutatót mintegy 200 000 ember nézte
végig. Másnap a lapok vezércikkeikben adták tudtul a nagy eseményt. A
repülésért Blériot 40 ezer korona fellépti díjat kapott.
A két világháború között
egyébként lovaspálya működött itt. Érdekesség, hogy itt tartották a
1931-es biatorbágyi vasúti merénylet áldozatainak gyászszertartását.
Az a tény sem közismert, hogy 1930-as évek végén protestáns helyőrségi
templomot, pár évvel később pedig egy Gömbös Gyula szobrot terveztek
az északi részre. A háború miatt aztán egyik sem valósult meg.
Budapest II. világháborús ostroma idején ez volt az utolsó terület,
ahol könnyű futár-repülőgépek le tudtak szállni. Ebből kifolyólag a
háború befejezésekor szétlőtt repülőgéproncsok tucatja hevert
szanaszét a területen.
Jelenlegi formáját a II.
világháború után nyerte el: nyugati feléből a Déli pályaudvar építése
miatt lecsippentettek egy apró darabkát. A korábbi füves teknőt pedig
- ahol akkor még csak néhány fa állt itt-ott a mező szélén -, a romba
dőlt Várból lehordott törmelékkel feltöltötték, majd 1948-ban
hozzáfogtak a parkosításához. Faállománya ezért aránylag fiatal, de
változatos. Faültetések mellesleg jelenleg is zajlanak a parkban. Az
eredeti elképzelések szerint egy aprócska tavat is kialakítottak volna
a park közepén, de ez végül nem valósult meg.
1986-ban a Vérmező északi
végén állították fel Varga Imre szobrászművész Kun Béla sokalakos
emlékművét. A szoborcsoportot 1991-ben elbontották és a budatétényi
szoborparkba szállították.
A park érdekessége a Déli
pályaudvarral szemközt felállított régi zöld vasúti vagonból
kialakított étterem. 2006-2007-ben az ELMŰ 120/10 kV-os alállomást
épített a Vérmezőn, amely a Bugát lépcső alállomást váltotta ki.
2008-ban ide állították fel a költő születésének 125. évfordulójára
Budapest első köztéri Babits Mihály szobrát (Marton László alkotása).
A költő egyébként élete utolsó 10 évét itt a Vérmező melletti házakban
élte le családjával.
1880
1896
1908
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Átadása:
1820
Funkciója:
közpark
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link! |
HIRDETÉS
|
