|
A Népliget a X. kerületben, a VIII. és a IX. kerület határán terül
el. A parkot az 1860-as években alakították ki Ilenczfalvi Sárkány
József városi tanácsos indítványára, végleges méretét 1942-ben érte
el. Fás, virágos, pázsitos pihenőhely belső sétányokkal, szobrokkal,
emlékművekkel 129 hektáron.
| |
Fényképalbum |
|
A kőbányai futóhomok megkötésére 1855-ben akácfákkal kezdtek
beültetni a poros területet. 1868-ban született meg a terv egy park
létrehozására az Üllői út mellett. Utat építettek, fákat ültettek,
kijelölték a nép szórakoztatására szolgáló területeket. Itt azelőtt
egy homokbánya, majd szeméttelep volt. 1870-ben platánfákat,
hársakat, amerikai kőriseket, juharfákat ültettek, és ezzel
létrejött a park a ma is látható, sajátos hangulata.
A Mutatványos tér volt a Népliget egyik legnépszerűbb része, itt
gyorsan megszülettek a színesre festett, lampionos díszített
szórakozóhelyek: volt mozi, vendéglők, dodzsem, cirkusz, céllövölde,
barlangvasút, kör- és hajóhinta. Itt állt Kemény Henrik Bábszínháza
és Közép-Európa legnagyobb és leghosszabb hullámvasútja is, „A
Kárpátoktól az Adriáig” szlogennel.
Az
1919-es kommunista diktatúra idején a parkban játszótereket
alakítottak ki. Az 1930-as évektől egészen a 1980-as évekig
rendeztek a Népligetben autó- és motorversenyeket.
1930 és 1935 között a Népligetet újraformálták. A parképítés mellett
a
MÁVAG 3 kilométeres próbapályát épített ide kipróbálni
frissen elkészült mozdonyait. A Népligetet, melynek gúnyneve „a
Nepcsi” volt, a tehetősebb polgárok Városligetével szemben annak
idején inkább a munkásosztály látogatta.
A Népliget 1942-ben érte el mai méretét. A II. világháborút követő
államosítások idején a mutatványos bódékat egyik napról a másikra
megsemmisítették, csak Kemény Henrik Bábszínháza maradt meg. A
Mutatványos tér, az óriáskerék és a hullámvasút hűlt helyét ma
mindössze emléktábla jelzi.
A Népliget egyik része a Centenáriumi Park, amelyet a három
városrész,
Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100 éves évfordulóján
(1973) hoztak létre. Itt látható - más emlékművek mellett - a
2010-ben felújított Göcsej című dombormű, mely Németh János
alkotása. A Népligetben található az 1977-ben megnyitott Planetárium
is, melynek 23 m átmérőjű kupolájában csillagászati előadásokat, és
pop- illetve klasszikus zenével kísért lézerbemutatókat is tartanak.
A park névtelen útjait az 1980-as években főleg magyar
botanikusokról és a Főkert Zrt. régi főkertészeiről nevezték el, pl.
Degen Árpád sétány, Borbás Vince sétány, Domokos János sétány,
Andreánszky Gábor sétány, Illsemann Kereszetély sétány, Simonkai
Lajos sétány, Schilberszky Károly sétány, Trautmann Róbert sétány,
Rade Károly sétány, Radó Rezső körönd stb., de sétányt neveztek el a
Népligetben Dr. Gecse Albertről (1917-2004), a Kőbányai
Helytörténeti Gyűjtemény egyik megalapozójáról, Lechner Ödönről,
Feszl Frigyesről, Hell Miksáról, Márkus József (1852-1915)
polgármesterről és Carl von Linnéről.
A Népligetben található az 1987-ben megnyitott Jurta Színház, mely
társulatának (Magyar Színkör) egy évvel későbbi feloszlását követően
a rendszerváltás egyik kitüntetett helyszíne lett, ahol politikai
gyűléseket tartottak.
1991-től 2008. július 17-ig működött a Jurta Színház épületben az
E-Klub, melynek helyére, még ugyanabban az évben, a Diesel Club
költözött be. Az épület alsó szintjén 1997 óta látható a Láthatatlan
Kiállítás.
Forrás:
Wikipédia
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Átadása:
1863
Funkciója:
közpark
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link! |
HIRDETÉS
|
