|
A Városliget Budapest legrégebbi és egyben legnagyobb
közparkja, a főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma. A
Városliget a Budapestre látogató külföldiek elsődleges célpontja a
park területén található jelentős számú műemlék miatt. A Milleniumi
Emlékmű Budapest egyik jelképe, a Széchényi-fürdő pedig Európa
legnagyobb gyógyfürdője.
| |
Fényképalbum |
|
A Városligetnek majd hétszáz éves története van. Annak idején
1241-ben Batu kán a mai Városliget helyén lévő mocsárba csalta a
magyarokat. Még kétszáz éve is kies rét, nádas és kuszán nőtt bokrok
borították. Ökördülőnek, később Városerdõcskének nevezték. 1259-ben
a területet IV. Béla adományozta a nyulak-szigeti (később
margitszigeti) Domokos-rendi apácáknak. 1514-ben itt volt Dózsa
György vezéri szállása. A török hódoltság alatt elpusztult fák
pótlását Mária Terézia rendelte el 1751-ben.
A Liget első megnevezései Stadtwald, Stadtwaldchen, Városerdőtske,
Városerdő, Újvároserdő voltak. I. Lipót a Városerdőt Pestnek
ajándékozta, s a Városi Tanács 1755 és 1757 között először
fűzfákkal, majd akácokkal és szederfákkal ültette be.
Boráros János polgármester azzal a gondolattal állt a Tanács elé,
hogy az erdőt a közönség használatára mulató- és üdülő parkká
alakítsák át. Közel öt évnek kellett elmúlnia, míg a város 1799-ben
egy bizottságot küld ki azzal az utasítással, hogy a Városerdő
parkká való átalakítására vonatkozó tervet és költségvetést
készíttesse el, és azt mutassa be.
A parképítő bizottság megalakult, de munkájára nem került sor, mert
1799. július 1-től kezdődően a Városliget területét 24 évre bérbe
adták gróf Batthyány József hercegprímásnak.
A bérleti szerződésben kikötötték, hogy a Boráros-féle javaslatnak
megfelelően Batthyány az erdőt továbbfejleszti, abban vendéglőket és
egyéb szórakozóhelyeket építtet. Witsch Rudolf mérnököt bízta meg a
munkák irányításával. Witsch a mocsaras részen módszeres
szabályozással két tavat alakított ki, melyben két sziget állt.
Napjainkban a nagyobbik sziget helyén a Széchenyi-fürdő, a kisebb
sziget helyén pedig a Vajdahunyad vára áll.
A Tanács végre 1805-ben felterjesztést írt a királyi udvari
kamarához és bejelentette, hogy az erdőt földesúri jogánál fogva
visszaveszi. Az 1808-ban megalakult
Szépítő Bizottmány a Liget fejlesztéséről is gondoskodott.
Pályázatot írtak ki, melyben az első nagyszabású fejlesztési tervek
József nádor nevéhez fűződnek, akinek emlékét a Nádor-sziget őrizte
sokáig. Végül is Nebbien Henrik francia származású kertész terve
végzett az első helyen.
A nagyszabású terv megvalósítására kevés pénz volt, ezért 10 évre
tervezték a megépítést. A talajt feltöltötték, a mocsaras részeket
kiszárították, a régi akácok helyére platánfák kerültek. Egyik
érdekessége volt a kis szigetre vivő dróthíd, amelyet 1826-ban Anton
Frigyes bécsi szitamester készített, majd a hidat 1875-ben
lebontották. 1833-ban nyílt meg a jégpálya.
A Bizottmány 1861-ben megszűnt, s ekkor a Városliget feletti
rendelkezési jog újból Pest városára szállt. 1865-ben Xantus János
kezdeményezésére a Városliget területéből szakították ki az
állatkertet.
Pest Szabad Királyi Város Tanácsa 1867-ben határozta el a város
fásítási ügyének leválasztását a városligeti kertészettől. Ezzel
tulajdonképpen megalakult az egész városra kiterjedő hatáskörrel az
akkori Fővárosi Kertészet, melynek első vezetője Fuchs Emil lett.
1873. február 13-i tanácsi jegyzőkönyv szerint a Tanács vállalkozik
a parkosítás tervének elkészítésére. A Tanács úgy dönt, hogy újonnan
alakítandó Városliget összeköttetésére szolgáló főutat a fővárosi
pénzalap költségén fogja előállítani. Így alakítják ki a Stefánia
utat. Az 1885-ben rendezett Országos Kiállítás formálta a
Városligetet jelenlegi alakjára.
A múlt század kilencvenes éveiben Jókai már így látta: "Jelenleg
a Városliget Budapest népéletének gyűjtőmedencéje az év minden
szakában. Nem csoda, ez van a városhoz legközelebb, s maholnap már
benne lesz. A ligettel párhuzamosan keletkeztek az országos
kiállítás (Ezredéves Országos Kiállítás) palotája és díszépületei,
még előbb az állatkert, később a jégpálya csarnokai, a cirkusz, a
nyári színház és a bécsihez hasonló népliget".
Az 1870-ben megalakult
Fővárosi Közmunkák Tanácsa célul tűzte ki, hogy az ország
fővárosát korszerű világvárossá fejleszti. 1876 közepére elkészült
Budapest máig is legszebb főútvonala, a Sugár út, a későbbi Andrássy
út.
A Városligetig vezető földalatti vasút építése talán éppen a
felszíni vasutak következetes elutasításának volt köszönhető. Erről
tanúskodik a budapesti közlekedéstörténet egyik dokumentuma: a
budapesti Lóvasút Társaság és a Villamos Vasúttársaság 1893 február
18-i a Sugár úton közösen építendő villamos vasútra vonatkozó
beadványa.
A P.K.V.T. 1875-ben engedélyt kért lóvasút létesítésére az új úton,
de a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ezt városszépészeti szempontokra
hivatkozva elvetette. Ugyanerre a sorsra jutott a B.V.V.V. és a
B.K.V.T. közös kérelmére is alsóvezetékes villamosvasút
létesítésére. A döntést a belügyminiszter is elfogadta és
határozatban kimondta, hogy: "az Andrássy úti közúti vasút eszméjét,
mindenkorra el kell ejteni".
A szerződés titkos záradékában megállapodtak; ha a villamos vasút
tervét elutasítják, akkor földalatti vasút építésére kérnek
koncessziót. Az ötlet a Villamos Vasút Társaság vezérigazgatójától:
Balázs Mórtól származott.
1896. május 2-án ünnepélyes keretek között a délutáni órákban Ferenc
József osztrák császár és magyar király megnyitotta a vasutat az
utazóközönség számára.
Az 1950-es évek elején az alsóvezetékes rendszert felszámolták, és
helyette felsővezetékes rendszert alakítottak ki. 1955 körül a 2-es
metró építése miatt a Deák téri megállót kb. 40m-rel arrébb
helyezték, az eredeti megállót lezárták (ma ott van a múzeum).
1973-ban részint a kocsiszín szűkössége miatt, részint a MÁV Kórház
terjeszkedési ambíciója miatt a BKV Rt. úgy döntött, hogy elcseréli
a FAV kocsiszínt (Szondi u. és Podmaniczky u. között, a Dózsa Görgy
úton) a Mexikói úti telepre (mely ekkor MÁV terület volt, és kb.
2-szer akkora területű, mint a régi kocsiszín).
A csere azzal járt, hogy a felszíni végállomást és az állatkerti
megállót el kellett bontani. A földalatti innentől kezdve nem bújt
ki a föld alól a Wünsch-hídnál, hanem az alagutat Városligeti tó
alatt elvezették (az alagút tetejét hídnak álcázva), egészen ki a
Mexikói útig. Ezen lépések éppen időszerűek voltak, hisz '73-ban
volt Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója. Ekkor
történtek a közúti járművek (főleg a villamosok) közti nagy
selejtezések és modernizációk. A régi kocsikat kidobálták, majd a
közlekedési rendszert átalakították: bevezették a jobboldali
közlekedést, ennek megfelelően a vonal biztosítórendszerét is
lecserélték. A nyitott szakaszt 1974-ben teljesen megszüntették.
A Milleniumi Emlékművet 1896-kezdték építeni Zala György szobrász és
Schikedanz Albert tervei szerint. 1905-ben készült el a Hősök terén.
Az oszlop lábánál Árpád és a hét vezér, az oszlop tetején Gábriel
arkangyal áll. Az oszlopcsarnokban a királyok szobrait és a Háború
és Béke, Munka és Jólét, Tudás és Hatalom allegóriáit láthatjuk. A
tér építésekor több zöldterület volt, ma a képeslapokról is jól
ismert díszburkolat borítja.
Hosszú ideig nemzetközi vásárokat rendeztek a Ligetből kihasított
területen, de amikor a Kőbányai vásárváros megépült, az épületek egy
részét lebontották, a területet parkosították. Ekkor épültek a tavon
a napozóteraszok, a tóban működő szökőkút, a kis földalatti felett
átjáró létesült, több játszótér és sétány készült el. A Petőfi
Csarnokot átépítették, népszerű ifjúsági szórakozó hely lett.
1998-ban hozták rendbe az 1972-ben épült Vakok Kertjét, mely
nemzetközi viszonylatban is egyedülálló kert volt. A Csorba Vera
tervezte kertben akusztikai szökőkút működött. Braille-írású
feliratok, térkép könnyítette a tájékozódást, illatos növényekkel
volt beültetve.
A közeljövő tervei között szerepel a Fővárosi Állat- és Növénykert
kibővítése. A Vidámpark létesítményeit elköltöztetésével a
felszabaduló területen minél komfortosabb elhelyezést biztosítsanak
az állatok számára. |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Kialakításának
éve:
1810
Mérete:
100 ha
Funkciója:
park
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
