|
 Budapestnek
eredetileg 10 kerülete volt, amelyeket a három város (Buda, Óbuda és
Pest) egyesítésekor hoztak létre 1873-ban. A létrejött 10 kerületből
három a jobb parton (Buda és Óbuda területén), 7 pedig a bal parton,
Pest területén feküdt. Ezeket római sorszámokkal jelölték, mely
hagyomány azóta sem változott.
1930-ban a fővárosról szóló új törvény a városszerkezet és a
népesség változásait figyelembe véve négy új kerületet hozott létre,
kettőt Budán, kettőt pedig Pesten.
1950. január 1-jén Budapesttel egyesítettek hét megyei várost és 16
nagyközséget, és a kerületek száma 22-re nőtt. Ugyanekkor a korábbi
kerületek határai is jelentősen megváltoztak, a IV. kerület
megszűnésével e sorszámot Újpest kapta, a többi új kerület pedig
XV-től XXII-ig kapott sorszámot. 1994 óta Budapestnek 23 kerülete
van; a XXIII. kerület (Soroksár) a XX. kerületből való kiválással
jött létre.
Budapest kerületeit alapvetően az óramutató járásával megegyező
irányban számozzák, belülről kifelé szélesedő körben, mivel azonban
három hullámban szervezték őket, ezért e rendszer már nehezen
felismerhető. A jelenlegi 23 kerület közül 6 található Budán, 16
Pesten, 1 pedig Csepel szigetén a kettő között.
A kerületi önkormányzatok – Magyarország helyi önkormányzatai között
egyedülálló módon – jogosultak saját elnevezésük meghatározására.
Így a kerületeknek két hivatalos nevük van: egyik az államigazgatási
helynév (például Budapest főváros III. kerülete), a másik az
önkormányzat saját neve (például Óbuda-Békásmegyer).
 Budapest
önkormányzati rendszere
Budapest önkormányzati rendszere kétszintű. Budapest sajátos
jogállását az Alkotmány rögzíti, egy sorban említve a fővárost a
megyékkel. Ezáltal Budapest helyzete különbözik a megyei jogú
városokétól is, melyek a megyék területéhez tartoznak és
önkormányzati feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek
azokkal. A kétszintű önkormányzati rendszer egyrészt a főváros
egészére kiterjedő hatáskörű Fővárosi Önkormányzatból, másrészt a 23
kerület mindegyikében működő kerületi önkormányzatokból áll. A
Fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok egyaránt
települési önkormányzatok, melyek között a feladatok és hatáskörök
megosztását a törvény részletes előírásokban rögzíti. A Budapesten
keletkező önkormányzati bevételek jelentős része úgynevezett
megosztott forrás, nem az egyes önkormányzatok saját bevétele, és
külön törvényben rögzített szabályok szerint részesülnek belőle a
kerületek és a főváros.
A két szint között szervezeti értelemben nincs hierarchikus viszony,
azonban a törvény számos területen hierarchiát teremt a döntési
hatáskörökben. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi és a kerületi
önkormányzatok egymás hatáskörét nem vonhatják el, viszont a
fővárosi önkormányzat törvényben meghatározott esetekben alkothat
olyan szabályokat, amelyek a kerületi önkormányzatok számára
kötelezően betartandók. Ilyen alá-fölérendeltségi viszony érvényes
például a településrendezés területén, ahol a kerületek csak a
főváros által megszabott kereteken belül alkothatnak saját
szabályokat, viszont a törvény megszabja a fővárosi keretszabályozás
kiterjedését is.
Budapest polgárai a helyi önkormányzati választások során
megválasztják a főpolgármestert, a Fővárosi Közgyűlést, a kerületek
polgármestereit és a kerületi képviselő-testületeket. A
főpolgármestert és a kerületi polgármestereket az összes többi
településhez hasonlóan közvetlenül, egyszerű többségi rendszerben
választják, a kerületi képviselő-testületeket a tízezer főnél
népesebb települések vegyes választási rendszerét alkalmazva, a
Fővárosi Közgyűlést pedig listás szavazással, arányos rendszerben,
4%-os bejutási küszöb mellett. A főváros polgárainak kell a legtöbb
szavazólapot kitölteniük a helyi önkormányzati választások során,
szám szerint négyet: főpolgármester-jelöltre, polgármester-jelöltre,
a lakóhelyüket a kerületben képviselő egyéni képviselőjelöltre,
valamint a Fővárosi Közgyűlésbe bejuttatni kívánt párt, civil
szervezet listájára kell szavazniuk.
A kerületek
városrészei
|
Kerület |
Városrészek
|
|
I.
kerület |
Gellérthegy,
Krisztinaváros, Tabán, Vár, Víziváros |
|
II.
kerület |
Adyliget,
Budakeszierdő, Budaliget, Csatárka, Erzsébetliget,
Erzsébettelek, Felhévíz, Gercse, Hársakalja, Hárshegy,
Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Nyék,
Országút, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút-Ófalu,
Petneházyrét, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy,
Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész,
Újlak, Vérhalom, Zöldmál |
|
III.
kerület |
Aquincum,
Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát,
Hármashatárhegy, Kaszásdűlő, Mátyáshegy, Mocsárosdűlő, Óbuda,
Óbudaisziget, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy,
Testvérhegy, Törökkő, Újlak (egy része), Ürömhegy |
|
IV.
kerület |
Istvántelek,
Káposztásmegyer, Megyer, Népsziget (egy része), Székesdűlő,
Újpest |
V.
kerület |
Belváros,
Lipótváros |
VI.
kerület |
Terézváros |
|
VII.
kerület |
Erzsébetváros,
Istvánmező (egy része) |
|
VIII.
kerület |
Istvánmező (egy
része), Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep |
IX.
kerület |
Ferencváros,
Gubacsidűlő, József Attila lakótelep |
X.
kerület |
Felsőrákos,
Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő,
Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy |
XI.
kerület |
Albertfalva,
Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy (egy része), Hosszúrét,
Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek,
Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Örsöd, Péterhegy, Pösingermajor,
Sasad, Sashegy (egy része), Spanyolrét,
Szentimreváros, Tabán (egy része) |
|
XII.
kerület |
Budakeszierdő (egy
része), Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy,
Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros (egy része), Kútvölgy,
Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy (egy
része), Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget |
|
XIII.
kerület |
Angyalföld,
Margitsziget, Népsziget (egy része), Újlipótváros, Vizafogó |
|
XIV.
kerület |
Alsórákos,
Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva,
Törökőr, Városliget |
|
XV. kerület |
Pestújhely,
Rákospalota, Újpalota |
|
XVI.
kerület |
Árpádföld, Cinkota,
Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom |
|
XVII.
kerület |
Akadémiaújtelep,
Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy,
Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep |
|
XVIII.
kerület |
Alacskai úti
lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep,
Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep,
Gloriett-telep, Halmierdő, Havanna-telep, Kossuth
Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep,
Miklóstelep, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent
Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep |
|
XIX.
kerület |
Kispest,
Wekerletelep |
|
XX. kerület |
Gubacsipuszta,
Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pesterzsébet,
Pesterzsébet-Szabótelep |
|
XXI.
kerület |
Csepel-Belváros,
Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb,
Csepel-Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep,
Háros, Királyerdő, Királymajor, Szigetcsúcs |
|
XXII.
kerület |
Baross
Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény |
|
XXIII.
kerület |
Millenniumtelep,
Soroksár, Soroksár-Újtelep |
Forrás:
Wikipédia
A kerületek
címerei és története
|
Budapest címere
 Népessége:
1.7221.556 fő
Területe: 526,16 km2
Kerületeinek száma: 23.
Főpolgármester:
Tarlós István
Hivatalos honlap:
www.budapest.hu
|
|
