|
A Corvin tér déli oldalán álló egytornyú templom romantikus
homlokzata mögött a kövek a távoli múltról tanúskodnak. A szentély
északi falában talált részletek még valószínűleg annak a karmelita
templomnak a maradványai, amelyek Erzsébet, Nagy Lajos király
édesanyja alapított 1372-ben. Ennek felhasználásával építették a XVI.
század derekán Tojgun pasa dzsámiját, amely szerencsésen átvészelte
az 1686. évi felszabadító harcokat.
| |
Fényképalbum |
|
1687-ben Széchényi György esztergomi érsek, hercegprímás
megalapította a budai kapucinus kolostort és erre a célra a
szerzetesrendnek pénzadományt is felajánlott. A rend főnöke 1688-ban
kérte és királyi leirat alapján meg is kapta a katonai kórházat és
az egykori dzsámit kolostor és templom céljaira, de az épületet
ténylegesen csak 1692-ben vehették használatba. 1697-tôl kezdve az
ideiglenes jellegű templomot folyamatosan átépítették, új
funkcióihoz igazították. Az átalakítást Linzi Ottó kapucinus atya
irányításával végezték. A munkálatok során a bejáratot áttették a
keleti oldalra, és ide lépcsőket helyeztek. Az elkészült templomot
Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére, 1716. szeptember 20-án
szentelte fel Natali Lukács belgrádi püspök.
1756-ban a mai Corvin teret és a Várhegy lejtőjén is egy jó darab
területet magában foglaló birtokot fallal vették körül. Az 1760-as
években a templom új, nagyszabású oltárokat kapott. 1776-77-ben
kelet felé meghosszabbították a templomot és új, volutás oromzatú,
barokk homlokzatot kapott. 1849 tavaszán a templomban kár
keletkezett. Leginkább a tetőzet sérült meg, de ez is elég lehetett
arra, hogy az épület állaga a következő években erősen leromoljon. A
teljes újjáépítés elkerülhetetlenné vált.
Ezt 1854-56-ban az Országos Építési Igazgatóság hajtotta végre. Az
újjáépítés nyomán alakult ki az épület ma is ismert formája, alig
érintette viszont a barokk templombelsőt.
A munkálatok elvégzésére 1854. június 20-án versenytárgyalást írtak
ki, melyet Gerster Károly pesti építési vállalkozó nyert meg.
Gerster 1856. január 9-én csődöt jelentett, így a kivitelezést egy
másik vállalkozó, Becker Károly fejezte be.
A homlokzatra a kapucinus hagyománytól eltérően hegyes torony
került, nyilván az épület plébániatemplomi rendeltetésére való
tekintettel. Az immár feleslegessé vált kis tornyot és a hosszházhoz
kétoldalt csatlakozó földszintes toldalékokat lebontották, a templom
szentélyét kívülről a főhajó teljes szélességére bővítették. A
templombelsőt Hils müncheni festő díszítette új falfestményekkel.
Az újjáépített templomot 1856. november 22-én szentelték fel. Az
épületegyüttes 1944-45-ben súlyosan megrongálódott, egy bomba
áttörte a templom mennyezetét is, és a szentély előtt robbant fel.
Elpusztultak többek között a 18. századi oltárképek, a neobarokk
szószék, az üvegablakok és a falfestés nagy része. A templom
belsejét a háború után helyreállították, az oltárépítményekbe új
képeket helyeztek. Külsejét 1968-69-ben renoválták.
A plébániát jelenleg ismét a kapucinus rend látja el. A templom az
1997. évi LIV. törvény alapján 15 157. törzsszám alatt II.
kategóriába sorolt műemlék.
Kapucinus templom (Kép: Varga Máté) |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
?
Építés
éve: 1697-1716
Átépítése:
1776, 1856
Legutóbbi
felújítása:
2009
Stílusa:
gótikus
Funkciója:
templom
|
 |
Corvin tér |
|
|
 |
|
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link! |
HIRDETÉS
|
