|
A tatárjárás után IV. Béla király elhatározására vár épült a budai
Várhegyen, amely kis változtatások után, jóformán ma is ugyanolyan
elosztással áll, mint a XIII. században: délen a királyi palota,
középen a "Mátyás-templom", északon pedig a Mária Magdolna templom,
a köréjük épített szűk utcácskákkal és megannyi apró házzal.
| |
Fényképalbum |
|
A Mátyás-templom
(akkor Nagyboldogasszony-templom) a németek, a Mária Magdolna
templom a magyarok temploma volt. Ez utóbbi a nagyvásároknak helyt
adó téren, a Szombathely téren volt, amely a mai Bécsi kaputól az
Úri utcáig tartott, és beletartozott a mai evangélikus templom telke
is. E tér délnyugati sarkán állt az egyhajós templom, amelyet a XV.
század elején háromhajósra bővítettek. A korabeli ábrázolások
szerint tornyát gúlasisak fedte. A templom első okleveles említése,
1257-ből való, amelyet a németek Nagyboldogasszony plébániája mint
leányegyházát kezelt. Évszázadokig elhúzódó perben csak a XV.
századra alakult ki a plébánia területének önállósága.
A templom 1541-ben
Erhard Schön fametszetének részletén
A ma is álló torony és a két oldalkápolna is ekkor épült. A török
hódoltság kezdeti évtizedeiben ez volt az egyetlen templom, amelyet
a keresztényeknek meghagytak: a katolikusok a szentélyt, a
protestánsok a hajót használták. 1602 után ezt is dzsámivá
alakították át, Győzelmi, majd Órás dzsáminak nevezték. Az 1686-os
ostrom során súlyosan megrongálódott épületet a gótikus torony
kivételével a ferencesek elbontották, és 1717-1743 között egyhajós
barokk templomot emeltek. Alatta kriptát hoztak létre, és
kolostorépületet is állítottak. A torony sokáig csonkán, sisak
nélkül állt, majd barokk hagymasisakot kapott.
Buda ábrázolása egy
1684-es metszeten (részlet)
4-es számmal a "Juden Kirch", míg 3-as számmal feltehetőleg a
Mária Magdolna templom("der Chisten Kirch") látható
II. József 1786-os, a ferences rend működését is beszüntető
rendelete után a templom változatos éveket élt meg: használták
levéltári anyagok tárolására, itt koronázták meg 1792. június 6-án
I. Ferencet (ekkor építik hozzá a copf stílusú előcsarnokot, fedett
kocsifelhajtókkal), itt fosztották meg Martinovics Ignácot papi
méltóságától, az általa vezetett magyar jakobinus mozgalom
résztvevői elleni per pedig a kolostorban zajlott, ahol őriztek is
rabokat.
A Helyőrségi templom
1817-ben
1817-ben a templomot katonai istentiszteletek céljára adták át.
Ettől kezdve kisebb megszakítással helyőrségi templomként működött.
1792-ben, amikor a templomot királykoronázás céljára szemelték ki,
díszes copf stílusú előcsarnokkal bővítették. Ez után jelentősebb
átépítéseket csak a torony sisakján végeztek, de ott több alkalommal
is. Az 1820-as években a barokk hagyma alakú sisakot harang alakúra
cserélték. 1893-ban ismét új sisakot kapott a torony, melyhez
1904-ben oroszos hagymavégződést illesztettek. Az első világháború
után létrejött önálló római katolikus tábori püspökség a templom
belsejének berendezését jelentősen gazdagította.
A templom a XIX.
század derekán
Az 1920-as években éjszakai díszkivilágítást és fűtőrendszert
kapott, komoly változás azonban nem történt az épületen, bár Lechner
Jenő már 1938-ban a torony gótikus arcának visszaállítását és a
templom múzeummá alakítását szorgalmazta. Az 1944-es ostrom során
több bombatalálat érte az épületet: a tornyon repedések keletkeztek,
a 3-4. emelet északnyugati sarka leomlott; hosszházának tetőzete, a
szentély és a kápolnák fala szinte teljesen beomlott.
Az igazi pusztítást azonban a Mária Magdolna templom esetében sem a
háború, hanem az 50-es évek „helyreállítása” végezte: hiába
készítette el 1946-ban Lux Kálmán a templom felújítási tervét, hiába
kezdődött meg a tetőzet és a szentélyfal visszaépítése, 1953-ban -
állítólag Rákosi személyes utasítására - az épületet mégis
lebontották. Csak tornya menekült meg, néhány forrás szerint Csemegi
József egy Rákosi-pantheon kialakításáról szóló mentőötletének
köszönhetően.
A templom 1910-ben
A Várhegy és a
templomtorony a Krisztinaváros felől, 1914-ben
A Várhegy előterében a Vérmező látható
A gótikus tornyot Csemegi József tervei szerint 1950-52 között
állították helyre, a legszembetűnőbb különbség a háború előtti
barokk állapothoz képest a csúcsíves ablakokban látható. A
toronybelső, az oldalkápolnák és a copf előcsarnok restaurálására
1961-63 között került sor.
Húsz évvel később, 1986-ban alakították ki a torony előtti
romkertet: a gótikus falakat egy méterrel a járószint fölé emelték,
így a barokk maradványok eltemetésével csak a gótikus templom
körvonalát, valamint a burkolat mintájában az első, egyhajós templom
alaprajzát mutatva be – mint később kiderült, a gótikus templom
esetében néhol méteres eltéréssel. Az egykori templom méretét
érzékelteti a toronnyal átellenben felállított gótikus szentélyablak
(amely valószínűleg sokkal magasabban lehetett az eredeti középkori
templomon). A barokk templomra csak a gótikus tornyon
helyreállított, attól teljesen idegen barokk sisak emlékeztet.
A torony sokáig elhagyatottan állt, többször fel kellett újítani,
így például 1956-ban, amikor aknarobbanás ejtett sebet a
toronysisakon, vagy a 80-as években: előbb az idő, utána pedig az
előző restaurálás okozta károkat javították. Hasznosítására több
terv is készült: eleinte csak kilátóban gondolkoztak, aztán a
funkciók egyre bővültek, a 70-es években a nagy belmagasságú
oldalkápolnák szintekre osztásával alakítottak volna ki társalgót,
előadó- és kiállító tereket és modern berendezésű kávézót, a 80-as
években borozót álmodtak a háború után kifosztott kriptába, kávézót
az előcsarnokba és pénzváltót a toronyba. Végül ásványi anyagokat,
bizsukat és művészeti alkotásokat árusító üzlet működött a
toronyban, pár évig. A templom újjáépítése is felvetődött 1989-ben,
ekkor háromhajós, gótikus stílusú, de krómacél szerkezetű,
üveghomlokzatú épület terve látott napvilágot. Az ötlet hamar
elfelejtődött, a templom felépítése pedig csak 1999-ben került újból
terítékre, a Millennium alkalmából.
A Honvédelmi Minisztérium Kollégiumának felkérésére ekkor Balázs
Mihály építész, a lágymányosi Magyar Szentek Templomának
társtervezője készített terveket a rekonstrukcióhoz. Balázs terve
helyreállítja a gótikus tornyot egy hozzá illeszkedő gúlasisakkal,
és új templomhajót épít, amely a környező épületek tömegéhez,
magasságához illeszkedve tölti be a most a téren tátongó lyukat. Nem
foglal állást sem a gótikus, sem a barokk állapot mellett,
aszimmetrikus arányaival, párkánymagasságaival mindkettőt
érzékelteti, és kortársi megoldásokban is bővelkedik.
A terv a Helyőrségi Főtemplomról szól, de a főhajóhoz történeti
múzeumnak helyt adó épület is csatlakozik; itt a járószint alatti
romok és a rekonstruált szentélyablak helyett inkább változó
vastagságú téglafalba helyezett kőtöredékek emlékeztetnek a templom
múltjára. A déli oldalon több száz kis ablak nyílik, az ezeken
keresztül beszűrődő bőséges fény egész nap vándorol az
épületbelsőben.
Azonban a Honvédelmi Minisztériumnál végbement személyi változások
miatt a tervet „elnapolták”, ennek már több éve. Az alapkoncepciót
egyébként is többen támadták: mi szükség van egy ekkora templomra a
várban, miközben templomból van több is, de például alapvető
turisztikai funkciók hiányoznak? Azóta galéria működik a toronyban,
de rendezvényszervezés céljából bárki kibérelheti, habár a fűtés nem
megoldható.
Utoljára az Örökségi Napok során szerették volna „újjáépíteni” a
templomot, bár csak néhány percre, lézertechnikával; de sem szél,
amely elfújta a mesterséges füstöt, sem a folyton lecsapó biztosíték
nem akarta, hogy ez megtörténjen. Mindenesetre a torony, a romkert
és a rekonstruált szentélyablak együttesének köszönhetően az egykori
templom óriási méretei máig lehengerlőek; vagy, ahogy Szerb Antal
írta 1935-ben Budapesti Kalauz Marslakók Számára című sorozatában
„az éktelenül nagy”, még teljes épületről: „a Westminster Abbey
nagyobb, de mellette nem lesz ilyen kicsi az ember […] Vessen
keresztet és meneküljön”.
HG.hu
A templom tornya és
romjai a magasból
(Kép:
Civertan.hu)
A templom 1945-ben
A templom napjainkban
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
?
Építés
éve: 1257
Stílusa:
gótikus
Elbontották:
1890-es évek
Újjáépítették:
1717-1743
Stílusa:
barokk
Megsérült:
1945
Lebontották:
1953
Funkciója:
templom (rom)
|
 |
Nagykörút (M:
Király utca) |
| |
  |
 |
Király utca (M: Akácfa utca) |
|
|
  |
|
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link! |
HIRDETÉS
|
