|
A középkorban a mai budai Víziváros nagy részén a Szentpéter vagy
másként Szentpétermártír külváros terült el. A városrész nevét
plébániatemplomáról kapta, amelyet 1257 előtt emeltek az 1253-ban
szentté avatott domonkos rendi Szent Péter vértanú tiszteletére.
Eleinte a budavári Boldogasszony templom filiája volt mindaddig, míg
1390-ben meg nem vonták plébániájának határait. A török időben és a
felszabadító harcok során a templom elpusztult.
| |
Fényképalbum |
|
A török kiűzése után az itt élő hívek Maktúl Musztafa átalakított
dzsámiját (a mai kapucinus templom helyén) használták
istentiszteleti célokra. Széchényi György (1592-1695) érsek az ősi
plébániát 1687-ben visszaállította, és a jezsuitákra bízta, akik
rövid megszakítással (1693 és 1701 között a kapucinusoké volt a
plébánia) rendjük feloszlatásáig, 1773-ig vezették.
A budai városi tanács 1724-ben megvette Forstmayer Mátyás
"Horgony"-hoz címzett vendéglőjét kápolna céljára. Ennek helyén a
mai, jeles barokk, műemlék templom 1740 és 1762 között készült el
Szent Anna tiszteletére. A templom mellett barokk plébániaház is
készült, amely a jezsuiták rezidenciájául szolgált. A jezsuiták a
plébánia mellett iskolát is nyitottak, amelyben Faludi Ferenc
(1704-1779) költő és nyelvújító is tanított.
A Szent Anna templom 1740 és 1761 között, Hamon Kristóf (1693-1748),
majd Nepauer Máté (1719 körül-1792) helyi építészek vezetésével
épült föl az elődjéül szolgáló kápolna telkén.
1838-ban
és
1876-ban az árvíztől,
1849-ben, pedig Buda ostromakor szenvedett súlyos károkat a
templom. 1950-ben, a kommunista vezetés a templomot - a
metróépítkezésre hivatkozva - el akarta bontani, de végül ez nem
következett be. Az épületet az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF)
állította helyre külsőleg, belső festése 1980-ra készült el az
Egyház és az OMF közös erőfeszítésével.
 Kosáríves
főkapuját a Hit, Remény és Szeretet allegorikus szobrai díszítik. A
kaput a második világháborúban szétlőtték, jelenleg az eredetinek
Grandtner Jenő által készült hű másolata látható. A kapu felett a
homlokzaton a kórus kronosztikonnal ékes ablaka (Hanc aedem pii
clientes Annae posuere - Ezt az épületet Anna jámbor hívei emelték -
a kronosztikon az 1758-as évszámot adja) és a Máriát bemutató Szent
Anna szobra látható, míg a timpanon mezejének Buda címere ad
hangsúlyt.
A homlokzat középső mezejét két angyaltól imádott, háromszögbe
szerkesztett istenszem zárja. Mindegyik szobor Eberhardt Antal (1725
körül-1768) alkotása.
Bár a templomot kívülről nyeregtető fedi és határozottan
hosszházasnak tűnik, belső tere kupolás szerkezetű és centrális
jellegű hatást kelt. Az 1:2 arányú téglalapba szerkesztett részei
közül ugyanis a centrális kupola a legjelentősebb, e köré rendeződik
északról a tornyok által összefogott orgonakarzat, délről a
szentély, továbbá a sarkokon az oldalkápolnák, a sekrestye, illetve
a fölöttük elhelyezkedő oratóriumok.
A templombelsőt díszítő műalkotások közül kétségkívül a
leglátványosabb a Bebó Károly (1712 körül-1779) által 1771-1773
között készített főoltár, amely mintegy barokk színházi jelentként,
"theatrum sacrum"-ként ábrázolja a gyermek Szűz Mária bevezetését a
templomba. Édesanyján, Annán kívül, balról nagynénje, Erzsébet,
jobbról, pedig apja, Joachim is részese a jelenetnek, a hárfázó
Dávid király és Zakariás főpap életnagyságnál nagyobb szobrai, pedig
a jeruzsálemi templomot jelenítik meg. A szentély kupoláját Vogl
Gergely freskói díszítik, amelyek a Szentháromságot és négy
evangélistát ábrázolják.
Szintén Bebó Károly munkája 1774-ből a templomhajóban található
szószék, ám reliefjeit, amelyek eredetileg a megvetőről és a jó
pásztorról szóló példabeszédeket ábrázolták, a 19. század végén
kicserélték. A jelenlegiek Józsue és Mózes életéből merítik
témájukat. Jelentős műalkotás a templom két mellékoltára is, amelyek
1767-1768-ban készültek.
A jobboldali Xavéri Szent Ferenc tiszteletére lett fölszentelve,
mellékalakjai, pedig Szent Ágoston és a Szent Anna templom
makettjével ábrázolt a Szent Flórián. A jobboldali Szent Kereszt
oltár két mellékalakja szorosan kapcsolódik az oltár központi
díszéhez, az aranyozott korpuszhoz, mivel a Golgotán álló János
apostolt és Máriát jelenítik meg.
A templomhajóba készült, az összesen 25 darab festmény, amelyet
Wagenschön Ferenc(1726-1790) és bécsi műhelye készített az 1760-as
években. A nagy kupolára viszont csupán 1938-ban festett freskót
Kontuly Béla és Molnár C. Pál. A freskó tematikájában illeszkedik a
templom 18. századi programjához, mivel Szent Anna életéből vett
eseményeket ábrázol, de egyes alakjainak léptékeiben és tónusaiban
feltűnően elüt a barokk enteriőr többi részétől.
A templom berendezéséből figyelemreméltó még mindenekelőtt az
orgona, amely a karmeliták II. József által föloszlatott (ma
Várszínházként működő) budavári templomából került a templom
kórusára, a padsorok, amelyek Mayrhold Mihály vízivárosi és
Feldmayer Antal óbudai mesterek munkái, továbbá a jobb oldali elülső
(déli) oldalkápolna (eredetileg Lorettói-, később Szent Sír kápolna
kovácsoltvas rácsfala, amely Pugl Ignác keze munkáját dicséri
1752-ből.
A templomhoz kelet felől csatlakozó - több részletben fölépült -
plébániaépületet főként a barokk lépcsőház teszi értékessé. Ennek a
helyén működött 1724-től a mostani templom elődjéül szolgáló kápolna
és jezsuita rezidencia, ahol 1735-ban Faludi Ferenc is szolgált
másodkáplánként. Ezt az épület északkeleti sarkán emléktábla is
hirdeti. 
A Szent Anna templom tornyai; mögötte az Országház kupolája
(Fénykép: Varga Máté)
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Hamon Kristóf
Építés
éve: 1740-1761
Stílusa:
barokk
Funkciója:
templom
|
 |
Batthyány tér |
 |
Batthyány tér |
 |
Batthyány tér |
| |
  |
 |
Batthyány tér |
|
|
      |
|
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link! |
380x180 |
Gömbpanorámák
HIRDETÉS
|
