|
Budai Várhegynek a Víziváros felett álló várfalszakasza a múlt
század végén került az érdeklődés középpontjába: a Mátyás templom
átépítését tervező Schulek Frigyes azért, hogy méltó keretet
biztosítson a koronázó főtemplomnak, azzal azonos neogótikus stílusú
építményt emelt a középkori falakra. Munkálatai megkezdése előtt
kutatásokat végzett a bástyán: ekkor találta meg azt az - általa
casamatának nevezett - építményt, melyet később a szakemberek Szent
Mihály kápolnaként azonosítottak.
| |
Fényképalbum |
|
A Szent Mihály kápolna történetéről kevés írásos adatot ismerünk.
Egy 1443-ból származó írás szerint Senftenberger Miklós volt a Szent
Mihály kápolna rektora. Szerémi György emlékirataiban leírta, hogy
Hunyadi László 1456-ban az ezen a helyen található "kysaythón"
próbálta elhagyni a Várat, mielőtt elfogták. A következő említés
1541-hez kapcsolódik, amikor a császári csapatok egyike az ugyanezen
a kisajtón jutott be a Várba, ám észrevették, és kiverték őket.
 A
Budai Várnak a törököktől történt visszafoglalása után Matthey
mérnök által készített térkép 1730-ban ezen a helyen egy, a Mátyás
templomtól független, félbevágott nyolcszögletű hajóval kialakított
kápolnát mutat. Az írásos dokumentumokból az építményt a Budavári
Nagyboldogasszony templom melletti temető Szent Mihályról elnevezett
kápolnájának alépítményeként azonosíthatjuk. Szent Mihály a halottak
védőszentje, tiszteletére emelték a középkorban volt temető
kápolnáját.
Az építmény 12 méter hosszú, és mintegy 7 méter széles. Kéthajós
terét keleti oldalon nyolcszögű szentély zárja le. Oldalfalai és a
teret elválasztó pillérek valószínűleg a XV-XVI. században
készültek, míg dongaboltozatának ívei XVIII. századiak. Három
oldalról a várfal illetve a Budai Várhegyet alkotó mészkő határolja.
Északi falán egy, a vár falát védő ágyúnyílás látható, déli falán a
kápolna egykori födémét tartó - valószínűleg XVIII. századi -
fafödém gerendafészkei figyelhetők meg. Nyugati falának alsó
harmadán erős feketedés látható: ez egy valamikori tűzvész nyoma.
A kápolna az elmúlt két és fél évszázad alatt feledésbe merült.
Schulek Frigyes a feltárás után a Halászbástya építési terveit
módosította, hogy az értékes építményt az utókor számára
megőrizhesse. Ezért csak a statikailag legszükségesebb szerkezetet
építette be: az északi hajó keleti végébe egy, a bástya tornyát
alátámasztó téglapillér került be. A bejáratokat vékony fallal
elfalazták, hogy később megnyithatók legyenek. Schulek a kápolna
megközelítését a Szent István szobor felől tervezte megoldani. De a
szűkös anyagi lehetőségek miatt erre már nem került sor. A kápolnát
századunkban először Gerő Győző vizsgálta meg 1961-ben, majd
1996-97-ben megtörtént régészeti feltárása. Ekkor középkori és
barokk kori csontok, edények tömege került elő. Több száz éves
Csipkerózsika-álmából életre keltve 1997. augusztus 20-án nyitotta
meg kapuit a nagyközönség előtt.
A kápolnában a liturgikus szertartásokhoz szükséges berendezések
mellett helyet kapott az az emléktábla, mely a Budai Vár története
során a Várban és a Várért elesett hősöknek és áldozatoknak állít
emléket.
"Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a
halottak feltámadása is"
(Pál apostol első levele a Korinthusbeliekhez 15,21)
Mednyánszky M.
A kápolna fenti bejárata a Halászbástyában
A kápolna lenti bejárata a Vár oldalában |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Hild József
Építés
éve: 1851-1905
Stílusa:
Neoreneszánsz
Funkciója:
Templom
|
 |
Donáti utca /
Szentháromság t. |
|
|
  |
|
|
|
Budapest
templomai
Halászbástya
Mátyás-templom
Szent
István szobra
A
Vár
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link! |
HIRDETÉS
|
