|
A 150 éves török uralom alatt Buda és környéke teljesen
elnéptelenedett, ezért német ajkú telepeseket hoztak a mai
Württembergből és Bajorországból. Ezekkel a telepesekkel jött egy
Thalwieser Katalin nevű fiatal lány is, aki Hidegkúton telepedett
le, és később itt is ment férjhez egy Linsenbold György nevű
földműveshez. Ez a lány hozott magával egy Mária-képet, amely a
svájci Einsiedeln búcsújáró hely kegyképének a mása. A Mária-képet a
környékbeli erdőségekben egy kőrisfára függesztette, s ott
imádkozott az óhazából hozott Mária-kép előtt.
| |
Fényképalbum |
|
 Később
mások is felfedezték az erdei Mária-képet, és egyre többen jártak
oda imádkozni. Az erdőszéli Mária-képet látogató buzgó hívek a
kőrisfán függő kép fölé egy kis fakápolnát építettek. Mivel a
kápolna hamarosan szűknek bizonyult, Terstyánszky Ignác földbirtokos
1783-ban elhatározta, hogy kőkápolnát építtet a Mária-kép fölé. A
kőkápolna 1808-ban készült el. Ám már 1828-ban ezt is bővíteni
kellett. Így már 300 férőhely volt benne. Ez a kápolna 1808-tól
1898-ig szolgálta a zarándokokat.
1879-ben alakult a Mária Remete Boldogasszony Kápolna Egylet, amely
célul tűzte ki megfelelő kegytemplom építését. Az egylet főleg német
ajkú óbudai és vízivárosi kisiparosok és szatócsok kezdeményezése
volt, Eberling Antal, Szentkuti Antal és Gallauner Károly vezetése
alatt.
Alighanem ez volt az első templom Magyarországon, amit nem püspök
vagy kegyúr, hanem a hívő nép építtetett. 1899. október 1. volt a
nagy nap, amikor Steiner Fülöp székesfehérvári püspök, Wolafka
Nándor és Bogisich Mihály püspökök, nagyszámú papság és mintegy
közel 10000 hívő jelenlétében ünnepélyesen felszentelte az új
kegytemplomot.
A neogót stílusban épült templom 700 m2-en áll. Hossza 44 m,
szélessége 15 m, magassága ugyancsak 15 m, a toronyé pedig 54 m. A
templom tervezője Schönner Ferenc. Az építkezést Hauszmann Sándor
vezette. A templomépítés összesen 100000 forintba került. Külön is
meg kell említeni Gebhardt Jozefa adományát, aki 33000 forintot
áldozott a templom építésére.
A templomszentelés végeztével a püspök karjára vette a kegyképet, és
elhelyezte annak a kőrisfának az ágain, amelyen eredetileg is
függött az erdőszélen. A fa ma is ugyanazon a helyen áll, bár az
idők folyamán annyira tönkrement, hogy műanyaggal kellett pótolni. A
kőrisfa maradványait elégették, és a hamut belekeverték a műanyagba,
amiből a ma látható fa készült.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Schönner Ferenc
Építés
éve: 1880 körül
Stílusa:
neogót
Funkciója:
templom
|
HIRDETÉS
|
