|
Az óbudai zsinagóga Budapest legrégibb zsinagógája, az európai
klasszicista zsinagógaművészet remekműve. A zsinagóga 1957 óta
műemléki védelem alatt áll. Részleges felújítást követően 2010.
szeptember 5-én újraavatták.
| |
Fényképalbum |
|
Óbudán már a XIV. században éltek zsidók, az első hiteles okmány
1349-ben jelzi ottlétüket. A XVIII. században Zichy gróf védelme
alatt állottak és miután az előírt védelmi pénzt megfizették, a
hatóság nem zaklatta őket. A Zichy grófok nagy kiváltságokat adtak.
Megengedték, hogy saját istentiszteletet tartsanak, hogy
belügyeikben saját bíróságuk ítélkezzék, hogy ingatlanokat
szerezzenek, kóser bort és húst mérjenek. A zsidóbírót, kit a
Zichyek engedélyével maguk a zsidók választottak, nagy tiszteletben
részesítették.
A bíró mindig egy nagy díszes pálcát tartott a kezében s ha az utcán
ment, a hitközségi szolga előtte járt. A zsidók mint bérlők,
szétszórtan laktak a városban. 1737-ben 43 család (198 lélek) lakott
itt. Ekkor szereztek temetőtelket és építették az első zsinagógát.
1770-ben alapították a Chevra Kadisát, 1784-ben nyílt meg a
nyilvános népiskola, az első világi zsidó iskola Magyarországon.
1787-ben már 320 zsidó család lakta Óbudát. Üzemek, manufaktúrák
alakulnak. Az egyik ilyen kékfestő manufaktúrát 1784-ben Goldberg
Ferenc aranyműves alapította. Családja érdekes: őse a spanyol-zsidó
Perez a XVIII. század elején települt le Óbudán, a fia Goldberg
Sámuel pedig a magyar ipar egyik úttörője, a Goldberger művek
megalapítója volt. Az óbudai ma már nem önálló hitközség, a hívek a
Budai Körzethez tartoznak, nincs működő templom, az egykori zsidó
létesítményeket egy kivételével a többi óbudai házzal együtt
lebontották.
A zsinagóga 1930-ban
A zsinagóga elődje
1767-69 között épült, Nepauer Máté tervei alapján. A kedvezőtlen
talajviszonyok miatt falai megrepedeztek, ezért újjáépítették. A
falak nagy része megmaradt (1947-ben megállapították, hogy az
alapfalak római épületmaradványokon állnak). Új déli homlokzatot,
oszlopos előcsarnokot és tetőszerkezetet építettek. Ekkor alakult ki
a templom ma is látható végleges képe, amely valamennyi Budapestet
bemutató leírásban, képen szerepel, a XIX. századtól napjainkig. A
Landherr András tervei alapján átépített templomot 1821-ben avatták
fel. A klasszicista stílusú homlokzat dísze a hat korinthoszi
oszloppal alátámasztott, timpanonos záródású nyitott portikusz.
A zsinagóga 2007-ben
A zsinagóga látványa a Duna felől |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Nepauer Máté
Építés
éve: 1767-1769
Újjáépítés
éve: 1821
Tervezője:
Landherr András
Stílusa:
klasszicista
Funkciója:
templom
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
