|
A mai Rómaifürdő környéke már a rómaiak idején ismert volt
forrásairól. A középkorban Pázmándok néven királyi birtok volt.
Mátyás király idejében kórház állt ezen a helyen. Az itt kialakult
villanegyedben 1902-től ideiglenes helyen működő iskolában folyt a
hitoktatás is, de a terület csak az első világháború után népesült
be állandó lakosokkal. A hívők számának növekedésével felmerült a
templomépítés gondolata. Megalakult a Kisegítő Kápolna Egyesület, és
megvásárolták a mai kápolna helyén álló házat, amelynek vételárát
közadakozásból teremtették elő.
| |
Fényképalbum |
|
A házban berendezett kápolna legszükségesebb felszerelési tárgyait a
Kőkápolnától kapták kölcsön. Az első szentmisét 1918. december 25-én
mutatták be. Az óbudai plébániához tartozott 1919-ig, majd
plébániává lett; 1935-től önálló lelkészség, majd 1996-ban újra
visszakapta plébániai rangját.
1940-ben Szlezák László harangöntő 105 kg-os harangot készített a
kápolna számára. Új templom építését kezdték tervezni, de ezt a
háború megakadályozta. 1944 szeptemberétől a légitámadásoktól sokat
szenvedett a kápolna és a környék. 1945. január 8-án szovjet katonák
vandál pusztítást végeztek, a berendezési tárgyakat összetörték, a
tabernákulumot szétdúlták. Ugyanez év februárjában árvíz pusztította
az épületet, tönkretéve a könyvtárat és az irattár egy részét. A
háborút követő nehéz időszak után 1951-ben ismét felmerült az új
templom építésének igénye. Az egyházközség telket vásárolt erre a
célra, de az építkezés állami engedély hiányában ismét meghiúsult.
1985-ben megkezdődött az épületegyüttes renoválása. Először a
plébánia és a közösségi termek készültek el. A régi kápolnát 1989
márciusában lebontották, és ugyanez év szeptemberében elkészült az
új templom, amelyet Dékány Vilmos püspök áldott meg.
|
HIRDETÉS
HIRDETÉS
|
