Káposztásmegyeri Szentháromság plébánia

Az 1983–90 közt épülő új lakótelepen a Váci Püspökség 1989-ben hozza létre a plébániát. Dr. Tomka Ferenc plébános és Jávorka Lajos káplán egy tömbházban vásárolt lakásba költöznek, és 6 éven át ez lesz a lelkipásztori munka központja, a plébániai összejövetelek s a hétköznapi misék helye. A vasárnapi és ünnepi istentiszteletekre a közösség használhatta a lakótelep egyetlen 300 főt befogadó nagytermét, amely a politikai fordulatig a Kommunista Párt, majd utána az Önkormányzat tulajdona.

Fényképalbum

A rendkívülien szekularizált lakótelepen, amelyen többségében fiatal családok (sok rendőr és katonatiszt) lakik-lakott, kezdetben 80–100-an vettek részt a szentmisén. A közösség elsődleges céljaként kitűzött kölcsönös szeretet hatására nagyszámú felnőtt és fiatal tért meg. Főként általuk a templom elkészülésének idejére az egyházközséghez tevékenyen kapcsolódók száma 800 főre nőtt. A templomnak az állami hatóságok eredetileg a lakótelep szélén jelöltek ki helyet.

Hosszú küzdelemmel sikerült elérni, hogy a telep közepén épülhessen. A templom, illetve plébániaközpont alapkövét 1991-ben Marosi Izidor váci megyéspüspök tette le, megáldását 1995-ben Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek végezte. Az épületegyüttes földszintje (1400 m2) magában foglalja a szentségi kápolnát (75 m2), amely a hétköznapi misék, a csend és az imádság helye, a nagytermet (400 m2), ahol a vasárnapi szentmisék és különböző összejövetelek, rendezvények is folynak, valamint hittantermeket, irodákat, papi lakásokat.

Az alagsorban (1000 m2) helyezkednek el: az urnatemető (Szőlőssy Enikõ művészi szobraival), a karitász helységek, garázsok, raktár, műhely, tornaterem. A tetőtér (800 m2) beépített egyharmada egy lakrész, amelyben 3 szociális testvér lakik 1994 óta. Ők vezetik az épületben működő mentálhygiéniás-családgondozó központot. A plébániaközpontot az alapító lelkipásztorok és a közösség elgondolásának megfelelően B. Greskovics Klára és Becker Gábor építész-házaspár tervezte.