BudapestCity.org | Újpesti evangélikus templom

Újpest község 1836-ban alakult meg. 1868-ban 500 evangélikus lakosa magániskolát alapított, ez lett a leányegyház alapja: 1874-ben vették fel a pesti egyházba. Az iskolában felváltva németül és magyarul tartottak istentiszteletet.

Fényképalbum

1874-ben telket vásároltak, a Lebstück Máriáról, a szabadságharc Mária főhadnagyáról elnevezett utcában, s 1875-ben megkezdték az építkezést. A templom és a paplak felépült, de hitelből - s mert a terheket nem bírták, a templomot 1877-78-ban elárverezték (1878-ban az egyházközség is feloszlott). "Vastornyát" a váci evangélikus gyülekezet vásárolta meg (ma is ott látható), az épületből műterem lett, ahol Bezerédy Gyula szobrászművész dolgozott, a lakásokat, iskolát Odry Lehel és Árpád színművész lakta. Blaha Lujza, a nemzet csalogánya dalesteket tartott a bérbevett teremben s bevételét a templom visszavásárlására adva azt részben "visszaénekelte".

1883-ban újra megalakult a presbitérium. Az újjászervezés Freyler Soma, az elárverezett egyházi épületek visszaszerzése Reich Sándor nevéhez fűződik. 1889-ben anyaegyházzá váltak. A gyülekezet növekedett, Geduly Lajos (nevét utca őrzi) 42 éves kitartó munkája a gyülekezetet lelkileg és anyagilag megszilárdította. A templomot kibővítették, 1909-ben parókiát vásároltak.

A II. világháborúban a templom tornyában, rabic padlásán és az orgonában üldözötteket bújtattak. A harcok folyamán a homlokzatot telitalálat érte - saját erőből építették újjá. Színes üvegablakai elpusztultak. 1945-ben a bevonuló hadsereg szándékos pusztítása lángok martalékává tette az egyházközség teljes archívumát, elégették pótolhatatlan irataikat, fontos, pl. templomépítészeti adatok odavesztek örökre.

Egyhajós, középtornyos épület, "modern reneszánsz" stílusban. Karcsú, magas tornya 17m. 1874-ben elõször lakóház magasságban épült téglából, vas toronnyal. 1902-ben megnagyobbították, mai alakját 1911-ben nyerte el. "Függesztett" rabic mennyezetû. A lépcsõfokkal megemelt barokk faoltár (1883) színes márványutánzatú. Jézus mennybemenetelét ábrázoló oltárképét Margitay Tihamér festette és ajándékozta a templomnak. Az orgona 1928-ból való, a linzi Mauracher Testvérek mûve. 1994-ben teljesen felújították. Mögötte feljárat a toronyba. A karzat vasbetonból készült, mellvéddel és beton burkolással.

1958-ban belülrõl kifestették a templomot, belsõ terét a liturgiai követelményeknek megfelelõen átalakították. Kiképezték az oltártért, s a parókia kertjébõl kivágott cseresznyefából új faburkolattal bevont szószéket, új oltárasztalt készítettek, eléje kovácsoltvas korlátot emeltek. A templomban ökumenikus egyházzenei rendezvényeket tartanak. A gyülekezet megalakulásának százéves évfordulójára 1973-ban belül teljesen felújított templom részére Kardos József lelkész Dr. Blázy Árpád tervei alapján az oltárra kovácsoltvas feszületet, gyertyatartókat, a terembe lámpatesteket készített.

A templom kapuja

A templom belső tere

Lebstück Mária Zágrábban, 1830. augusztus 15.-én született gazdag kereskedő családban. 13 éves korától Bécsben, nagybátyja házában élt. A forradalom alatt Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz. Honvédtisztként az 1848-as márciusi és októberi bécsi forradalomban a jogászcsapatban küzdött.

A bécsi forradalom leverése után 1848 novemberében a honvédsereghez csatlakozott, sok más csata mellett részt vett a branyiszkói és a kápolnai összecsapásban, és ott volt Buda 1849-es visszavételénél is. A kápolnai csatában megsebesült, hősiességéért hadnaggyá léptették elő. Később főhadnagy lett a Miklós-huszároknál.

1849 júliusában férjhez ment Jónák József tüzérőrnagyhoz, akit májusban, Buda ostrománál ismert meg. Házasságot is a harctéren kötöttek.

A szabadságharc bukása után hat hónapig az aradi várban raboskodott, itt szülte meg fiát, Jónák Pált. Rokonai közbenjárására szabadon engedték de kiutasították Magyarországról. Férje meghalt a fogságban, Mária pedig özvegyen maradva, fiával együtt Horvátországban telepedett le.

1851-ben újból férjhez ment: választottja Pasch Gyula festő volt, akivel 17 évet élt Győrben. Férje 1870-es halála után nagy nyomorban élt és mosónőként dolgozott. 1880-ban fiához költözött, az újpesti Csokonai utca 4. alá és itt halt meg 1892. május 30-án. A ház falán 1935. március 15-én emléktáblát helyeztek el.

Sírja az újpesti Megyeri temetőben található.
Alakját 1942-ben Huszka Jenő és Szilágyi László örökítette meg Mária főhadnagy című operettjében.