|
Magyarország egyik legszebb barokk műemléke. Az egyetlen magyar
alapítású szerzetesrend, a magyar alapítású pálosok rendje építette,
elpusztult és távol eső budaszentlőrinci anyamonostoruk helyett.
| |
Fényképalbum |
|
Hajója 1725-1742 között készült, tornyai azonban csak 1771-re
épültek fel. Tervezője máig vitatott, talán Mayerhoffer András,
ifjabb Fischer von Erlach vagy Donato Alio lehetett. Az építkezést
kezdetben Drenker Mátyás, majd Mayerhoffer András, végül Siegl
Márton vezette. Amikor II. József a pálos rendet feloszlatta, a
templomot és a szomszédos kolostorépületet az egyetem teológiai kara
kapta meg. A szabadságharcban, Buda visszafoglalása után, 1849
nyarán a templom rövid ideig az országgyűlés helyszíne volt.
A templom főhomlokzata három részre tagozódik. A háromszögű oromzat
csúcsán a pálos címer, a tornyok és a háromszög között baloldalon
Remete Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal áll.
Dúsan faragott kapu vezet a harmonikus, egyhajós, kétoldalt kápolnák
sorával kísért belső térbe. A falakat műmárvány fedi. A boltozatok
érett barokk freskói a világszerte ismert Hohann Bergl munkái. A
főoltár Mária születését ábrázoló mozgalmas szoborcsoportja Conti
Antal Lipót műve, freskója Mária mennybemenetelét ábrázolja.
Sekrestye felőli oldalán a három oszlop között Remete Szent Antal
áll, vele szemben Remete Szent Pál, jellegzetes pálmaháncs
köpenyében - Hebenstreiter József alkotásai.
A remekművű szószék figurális díszei valószínűleg Conti Antal
Lipóttól származnak. A tölgyfából készült padok dús díszítései,
különböző jeleneteket ábrázoló táblaintarziái külön figyelmet
érdemelnek.
A templom 1894-ben, mikor az egyetem épülete még nem tapadt az
oldalára
A templom 1909
körül, az egyetem épületével összenőve
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Mayerhoffer András
Építés
éve: 1725-1742, 1771
Stílusa:
barokk
Funkciója:
templom
|
380x180 |
Gömbpanorámák
HIRDETÉS
|
