|
Az Árkay Aladár tervei szerint 1911-1913 között emelt templom a XX.
századi magyar építészet becses emléke. Jellegzetes
architektúrájában a magyar nemzeti stílus igénye a kor angol és finn
építészeti hatásával együtt jelenik meg. A kupolával fedett
centrális belső tér vizuális hatása felülmúlja a valóságos
méreteket. Az ablakok Róth Miksa műhelyében készültek.
| |
Fényképalbum |
|
A templom alaprajza görögkereszt alakú, melynek száraiban kétszintes
karzatsor kapott helyet. A homlokzatot a magyar népművészet ihlette
majolika lapok díszítik, amelyek a pécsi Zsolnay-gyárból érkeztek. A
belső tér a homlokzatnál és a keresztszáraknál elhelyezett három
hatalmas, kapu formájú festett üvegablakon keresztül kapja a fényt.
A VI-VII. kerületi reformátusok közötti állandó igehirdetői
szolgálatra 1901-ben kapott megbízást Kovács Emil lelkipásztor.
1902-ben már értekezletet tartottak a templomépítés ügyében, hiszen
a Rózsa u. 20-ban bérelt, átalakított terem már kicsinek bizonyult.
Ekkor mintegy 16.000 református élt már a két kerületben. 1903.
április 1-jén jelentek meg az első gyűjtőívek a belügyminisztériumi
engedély mellett a templomépítés támogatására. 1907-ben mintegy
80.000 korona állt már rendelkezésre. 1908. április 25-én pedig
alistali Laky Adolf 300.000 koronás adománya a megvalósulás
stádiumába vitte a templomépítés ügyét.
1908-ban Hegedűs Sándor főgondnok és Lánczy Leó, a helyi
templomépítési bizottság és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke
közbenjárására a székesfőváros az Izabella és a Hegedűs Sándor utca
sarkán telket adott. 1909 április 15-re ki is írták a
tervpályázatot, de kiderült, hogy a telek kicsi és el van dugva a
házak közé. Hosszú utánjárásra sikerült elérni, hogy a telek helyett
építési segélyt adjon a főváros, kétszázezer koronát 1910. február
4-én. Ezután vették meg a jelenlegi telket 265.000 koronáért.
Két sikertelen pályázat után az építő bizottság Árkay Aladárt bízta
meg a tervek elkészítésével, s ő építette meg az új templomot.
A homlokzatot a magyar népművészet ihlette majolika lapok díszítik,
amelyek a pécsi Zsolnay-gyárból érkeztek. A belső tér a homlokzatnál
és a keresztszáraknál elhelyezett három hatalmas, kapu formájú
festett üvegablakon keresztül kapja a fényt. A főablak a
századforduló legjelentősebb üvegművészének, Róth Miksának a
műhelyéből került ki.
Ám a többi üvegablak is legalább ilyen szép mestermunka, ezek,
csakúgy, mint a kinti majolikák, a faragott padsorok vagy a
hímzésszerű tömörséggel növényi motívumokból megkomponált
falfestmények Árkay munkái. A hatalmas, áttört díszű bronz csillár
szintén Árkay tervei szerint Miákits Károly műiparos cizellőr
alkotása.
Érdekessége az építésnek, hogy a szomszédos Herczel Sebészeti
Szanatórium (ma BM kórház) tulajdonosának kérésére Árkay a tervét
szimmetrikusan tükrözte, tehát eredetileg fordítva állt volna: a két
torony és a parókia a másik oldalon épült volna meg. Báró Herczel
Manó 33.000 koronával hozzá is járult az építkezéshez. A teljes
költség 750.207 korona volt.
A templom építése 1911. július 24-én indult és 90 évvel ezelőtt
pedig, június 1-jén már felavatták Budapest ötödik református
templomát.
Somogyi Péter, lelkipásztor
A templom 2010-ben (kép: Varga Máté) |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Árkay Aladár
Építés
éve: 1911-1913
Stílusa:
magyaros
Funkciója:
templom
|
 |
Kodály körönd |
|
|
M1 |
 |
Lövölde tér |
|
|
  |
|
|
|
HIRDETÉS
|
