|
Eredetileg Erzsébetváros plébániatemplomának épült 1880-ban, de
miután a tér közepén a nagy templom felépült, 1905-ben átadták a
görög-katolikus egyháznak, ezzel megnyílt a főváros első
görög-katolikus temploma, Roskovics Ignác ikonosztázával.
| |
Fényképalbum |
|
A bizánci szertartású katolikusok jelenléte Budapesten a középkor
végétől számítható. Mivel akkor még nem szerveződtek liturgikus
közösséggé, ezért nincsenek pontos adataink erről az időről. A
dokumentálás szempontjából a XIX. század második fele jelent
mérföldkövet az egyházközség életében, ugyanis ekkor sokan költöztek
föl vidékről Budapestre, hogy megélhetésüket biztosítsák. A
beköltözésnek köszönhetően az 1890-es években már megindult az a
mozgalom, amelyből megszületett a mai egyházközség. A mozgalom
szervezésében 1895. január 6-án, a Nemzeti Tornacsarnokban tartott
ülésen már meg is választották a képviselőtestületet, és
megfogalmazták az egyházközség működési szabályzatát.
Ekkor még nem volt temploma a közösségnek. A szertartásokat az
Egyetemi templomban végezték. 1898. június 30-án a Fővárosi Tanács
kegyurasága alá fogadta az egyházközséget, vállalva ezzel anyagi
támogatását is. Egyúttal a szervezők kérvényt nyújtottak be
templomjuttatásra, illetve a közösség szervezeti életének
kialakítására. A Szegényház téri templomot szerették volna megkapni.
Ez a kis templom Czigler Győző tervei alapján készült 1875 és 1880
között. Mivel ez a 400 főt befogadni képes templom a római
katolikusok számára kicsi volt, és mellette már épült a Steindl Imre
által tervezett Szent Erzsébet plébániatemplom, bizakodtak, hogy
megkapják a templomhasználati jogot. Ebben az időben lett a
Szegényház térből is Rózsák tere. 1904. augusztus 17-én a
Belügyminisztérium jóváhagyta a kérelmet, és 1905. január 8-án
Vaszary Kolos Ferenc esztergomi bíboros, hercegprímás rendeletével
hivatalosan is megalakult a budapesti görög katolikus parókia. Az
első Szent Liturgiát 1905. december 3-án mutatták be, bár az
emléktáblán január 7-e olvasható.
A templom 1890-ben
Az egyházközség megalapítása előtt már megindult a vita, hogy a
leendő egyházközség melyik egyházmegyéhez tartozzon. Mivel az
egyházközség az eperjesi és a munkácsi egyházmegyéből elszármazott
görög katolikusok is tartoztak, ezért mindkét püspökség
kinyilvánította illetékességét. A vitát Vaszary Kolos Ferenc bíboros
döntötte el, a már említett rendeletével, amelyben a Rózsák terei
egyházközséget, az esztergomi egyházmegyéhez csatolta. A Hajdúdorogi
Görög Katolikus Egyházmegye felállítása után az egyházközséget az új
egyházmegye fennhatósága alá rendelték.
Parókiaépület ekkor még nem volt. A lelkész lakása a Rottenbiller
utcán volt. A mai parókia építését 1929-ben fejezték be, a templom
két oldalán lévő üres területen. Ezzel egy időben megkezdődött a
templom belső átalakítása a keleti egyház liturgikus előírásainak
megfelelően. A templombelső festésére 1932-ben Petrasovszky
Emmánuelt kérték fel, aki a Takács István festőművész barátjával
festette meg a szentély seccóit. A szentélyben található 3 üvegablak
1881-ben készült, amikor még a római katolikusok használták a
templomot. Középen Szent Erzsébet, két oldalán pedig Szent Mátyás
apostol és Szent József ábrázolása látható. A régi fából készült
oltárt 1933-ban, a megváltás 1900-ik évfordulóján kőoltárra
cserélték.
A templom 1894-ben
Az oltárképet, amely Máriát, mint a Magyarok Nagyasszonyát
ábrázolja, illetve az ikonosztázion két alapképét, és az utolsó
vacsora képét Roskovics Ignác festette. A Magyarok Nagyasszonya
abban az ábrázolásban lett megfestve, ahogy a magyar görög
katolikusok 1900-ban tartott zarándokútjukon, a XIII. Leó pápának
adott emlékkönyv borítóján látható. Azért így festették meg, mert a
kegyúr kikötötte, hogy ez a kép csak ebben a formában festhető meg.
A szentély két oldalán lévő mellékasztalok fölötti képeket Kontuly
Béla festette, a királyi ajtó képei pedig Lohr Ferenc alkotásai.
A II. világháborúban a templom sérüléseket szenvedett. Ezeket a
sérüléseket kijavították egy kivéteével, amely a Magyarok
Nagyasszonya kép mögött található fel nem robbant bomba emlékét
őrzi. A háború óta a templom kétszer lett felújítva. Először
1975-ben, majd 2001-ben.
Forrás: a templom honlapja
 |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Czigler Győző
Építés
éve: 1880
Stílusa:
gótikus
Funkciója:
templom
|
 |
Baross tér |
|
|
M2 |
 |
Péterfy Sándor
utca |
|
|
  |
|
|
Huszár utca |
|
|
    |
|
|
|
HIRDETÉS
|
