|
A romantikus, bizánci-mór stílusú műemléket 1854-1859 között emelték
Ludwig Förster bécsi építész tervei szerint. Belső díszítése,
illetve berendezése részben Feszl Frigyes elgondolásai alapján
készült.
A templom Európa legnagyobb működő zsinagógája. Hossza 75 méter,
szélessége 27 méter. Az épületet vörös és fehér tégla burkolja,
kerámiadíszítéssel. A hagymasisakos tornyok közötti homlokzat
legfőbb dísze a rózsaablak, amely alatt Mózes II. könyvéből
választott idézet héber nyelvű felirata olvasható: "Készítsetek
nékem szentélyt, hogy lakjam benne". A homlokzattól balra lévő
szárnyépületet 1929-1931 között emelték Vágó László terve szerint,
az eredeti templomhoz alkalmazkodó stílusban.
| |
Fényképalbum |
|
A
zsinagóga építésére kiírt pályázatra a kor legnevesebb mérnökei
jelentkeztek, amelyet végül Ludwig Förster német építész nyerte meg
mór stílusú pályázati tervével. Korábban ő tervezte a bécsi
zsinagógát is. A kivitelezést alig négy év alatt végezték el, ami
akkoriban rendkívül jó időnek számított.
Az építésvezető, bizonyos Wechselmann Ignác műépítész (aki egész
vagyonát a
Vakok
Intézetére hagyta) Förster távollétében még az egyik rivális
építész, Feszl Frigyes terveit is igénybe vette, aki így a templom
belső szentélyének tervezője lett.
Feszl Frigyes zsinagóga terve
A két párhuzamos
épületrész közé helyezett kupolás tömeg hatása egyszerre középkori,
antik és mediterrán.
Az íves nyílások keleties, vagy inkább mór hatású záródása, a
sarkokon feltűnő minaret-szerű oszlopok, a pártázat csipkéje a
kupolás épület magas és méltóságteljes megjelenésével együtt egy
sohasem volt, de rendkívül kifejező stílust teremtett. Feszl
1858-ban megkapta a megbízást a szentély berendezésére, többek
között a frigyszekrény megtervezésére. Feszl stílusérzékenysége és
dekoratív készsége kellett a magas művészi színvonalú részletek és
berendezési tárgyak elkészítéséhez.
A Zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került
sor.
A Dohány utcai
zsinagógához az elmúlt közel évszázad alatt számos történelmi és
kegyeleti emlék fűződött. A szomszédos, azóta lebontott
saroképületben született 1860-ban
Herzl Tivadar politikus és író, a Zsidó Állam megálmodója, a
cionista politika atyja és a Cionista Világszervezet megalapítója.
Emléktáblája a múzeum lépcsőfordulójában található.
1860. december 20.-án "zsidó-magyar testvéresülés" ünnepséget
tartottak, melyen államférfiak, tudósok, írók, művészek jelentek
meg, s ekkor első ízben felhangzott zsidó templomban a Szózat. 1861.
április 8-án Széchenyi Istvánért, 1894-ben Kossuth Lajosért (temetésének
napján) tartottak ünnepi megemlékezést.
Georg Michael Kurz: A Dohány utcai zsinagóga
A zsinagóga 1894-ben
A zsinagóga 1910-ben
1929 és 31 között a
zsinagóga egész környezetét újjávarázsolták. Akkor emelték a mai
Zsidó Múzeumot (hivatalos nevén Zsidó Vallási és Történeti
Gyűjtemény), a kupolás Hősök templomát, amely az első világháborús
zsidó hősök emlékét őrzi, s amely sokáig a Rumbach utcai templom
megszűnése után az úgynevezett status quo (mérsékelten
konzervatív) irányzatú pesti zsidóság legfőbb imaházaként működött.
Az akkori átépítés során alakították ki azt az oszlopcsarnokkal
körülvett kertet is.
1931 tavaszán revolveres merénylő golyói oltották ki két hívő
életét, 1938 februárjában pedig a szemközti ház tetejéről
kézigránátot dobtak az istentiszteletről távozók közé. Végül
1944-ben itt állították fel a pesti gettót: egyik kapuja az árkádsor
Wesselényi utcai oldalán volt. A mögötte levő háztömbökben és
magában a zsinagógában is közel hetvenezer embert zsúfoltak össze.
A zsinagóga látványa a körút felől
(még látni a szomszédos telek elbontott épületének tűzfalát)
Budapest ostroma idején a templomot 27 találat érte, ezek
egyike-másika hosszú évtizedeken át látható volt a homlokzaton. A
templom kertje ekkor lett a mártírok temetője. Itt hantolták el –
sokukat tömegsírban – a betegségben és éhen halt áldozatokat.
Többségüket később a hozzátartozók kérésére exhumálták és a
budapesti zsidó temetőkben helyezték végső nyugalomra. Jó részüket
azonban (mintegy hétezer holttestet) nem tudták azonosítani, vagy
hozzátartozójuk sem maradt életben: így hamvaik ma is itt
nyugszanak.
A budapesti Dohány utcai zsinagóga ma a világ második legnagyobb és
Európában – az amszterdamival együtt – a legmonumentálisabb zsidó
templom.
A Hősök zsinagógája ma már elválaszthatatlan része az
épületegyüttesnek. Az árkádsor és a hétköznapi istentiszteletek
céljára használt, 186 személyes, Vágó László által tervezett Hősök
Temploma 1931-ben épült. A Hősök Zsinagógája annak a néhány ezer
magyar zsidó katonának állít emléket, akik az első világháború
harcmezőin haltak meg.
A bejárat felett héber szövegből formált hatalmas Dávid-csillag van.
A díszítőelem különlegessége, hogy a következő bibliai idézetek
betűiből alakul ki a csillag: אֵיךְ נֹפְלוּ גִּבֹּרִים
Éch nóflú
gibbórím / Éch noflu gibajrim”, vagyis "Jaj, hogy a hősök
elhullottak a harcban".
Télen, mivel a nagytemplom befűtése szinte lehetetlen, itt tartják a
péntek esti (szombat bejövetele) és szombat délelőtti
istentiszteletet. Újabban a hétköznapi istentisztelet helye a
szintén Wesselényi utcai bejáratú Talmud–Tóra terem. |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Ludwig Förster
Építés
éve: 1854-1859
Stílusa:
bizánci-mór
Funkciója:
templom
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
