|
Az eklektikus-neoromán stílusú, háromhajós, keresztházas bazilikát
Ybl Miklós építette 1867-1879 között -francia előképekhez igazodó
architektúrával. A főhajó előtt álló, 67 méter magas tornyon nyílik
a főbejárat, melynek orommezejét Feszler Leó Krisztus-domborműve
díszíti. Felette Szász Gyula Szent Ferenc-szobrát láthatjuk. Az
északi külső falon lévő Szent Ferenc-szobor Stróbl Alajos alkotása.
| |
Fényképalbum |
|
A templom belsejét Lotz Károly és Than Mór falképei ékesítik. Szent
Antal szobrát Ferenczy Béni készítette.
Metszetek a templomról 1875-ből (kép: FSZEK)
A templom napjainkban (kép: Varga Máté)
Kortársak a templomról
"Magyarország fővárosa
talán semmiben sem oly szegény, mint templomokban, s mi több, a
kevés számú templom, mellyel mégis bír - mondhatni -, kivétel nélkül
oly korból származik, vagy legalább oly korban alakíttatott át, vagy
egészíttetett ki, midőn az építőművészet iránti érzék és értelem a
nullponton vagy azon is alul állott, úgyhogy összes templomaink
közül alig lehet négyet-ötöt olyakul megemlíteni, melyek
határozottabban valamelyik építőművészeti stílhez tartozókul
volnának megjelölhetők. [...]
Ha Buda és Pest között a Dunán lefelé hajózunk, elhagyva a pesti
partrész amaz irányát, hol a valódi műértékkel bíró Vámpalota
klasszikus idomzatain gyönyörködhetik az avatott tekintet, a
Ferencváros többnyire apró házai közül egy festői megjelenésű, még
nem egészen befejezett, nyers anyagú (sóskúti kő és sajtolt tégla)
építmény arányos idomain akad meg a szem. [...]
A régi ferencvárosi templom, mely 1822-ben épült, 1865-ben mint
dűlőfélben levő, a Pest városi tanács rendelete folytán bezáratott,
s az isteni szolgálatot ez időtől kezdve hatodfél éven át, a templom
téri (Bakáts tér) iskolának egy termében tartották. [...]
 A
ferencvárosi templom hátsó homlokzata, a kiemelt kereszthajó nélküli
tervváltozat
Néhai Rottenbiller Lipót
polgármestersége alatt 1866-ban megszavazott a Pest városi közgyűlés
a templom építésére 50 ezer forintot, tíz évi 5000 forintos
részletekben. A templomnak magának is volt 48 ezer forintnyi tőkéje,
mely azonban legnagyobb részt kötvényekből állt, s így e két összeg
képezte az alaptőkét. Minthogy eszerint készpénzben alig állt 10
ezer forint rendelkezésre, nem csodálhatni, hogy akkor, mikor még
olcsón lehetett volna építeni, nem találkozott a munkára megbízható
vállalkozó, s így 1868-tól egész máig az építést csakis házilag volt
lehetséges folytatni, éspedig mindig csupán a rendelkezésre állott
pénzerőhöz képest. Képzelhető ezek után, hogy a közadakozást az
építési alap erősen igénybe vette, éspedig szép eredménnyel.
Sikerült ugyanis az építőbizottságnak őfelsége Erzsébet
királyasszonyunk legmagasabb pártfogását megnyerhetni, kinek
védnöksége alatt magas rangú hölgyek sok ezer forintot gyűjtöttek e
templom építési céljaira, sőt ez úton még külföldről is tetemes
összegek érkeztek.
Ily módon vált lehetségessé, hogy [...] az új templom alatti
katakomba istentisztelet tartására alkalmassá tétethetett, díszes
kiállítással, sőt csinos fölszereléssel. E föld alatti templom, mely
1870. évi október 9-ik napja óta van használatban, ha zsúfolásig
megtelik, 1200 embert fogadhat magába.
1872-73-ban szünetelt az építés költséghiány miatt; ez időben a
mellékhajók falai a párkányzatig már készen álltak.
1874-ben újabb lendületet nyert az építés ügye. A falak ekkor az idő
mostoha befolyása alatt már-már romladozni kezdtek, s a fővárosi
tanács már csak akkoráig befektetett 120 000 forintnak megmentése
kedvéért is, erélyes intézkedésekhez fogott, s az épületnek tető alá
hozatását halaszthatatlannak nyilatkoztatá. Csakhogy a mostoha
pénzviszonyok a legjobb szándéknak is vétót parancsolván, végre
Trefort Ágoston magyar királyi vallás- és közoktási miniszter úr is
elhatározta segédkezet nyújtani, s ezzel az építkezés ügye -
remélhetőleg - meg van mentve, ő maga május 27-én vette szemügyre -
mint monda - a fővárosnak ezen „romját", mely alkalommal a templom
hajója oly szomorító képet mutatott, mely igen alkalmas volt a
látogatók kedélyének lehangolására.
Az évezredekkel dacolni képes 10 erős oszlopot, a falakat és a hajó
talaját moh és lábnyi magos fű lepte el, s 6-8 ölnyi magasságú
szálfák kidőlve, elrothadva hevertek a fűben. A miniszter úr ily
szomorú körülmények közt megígérte a vallásalapból a lehető segélyt,
„ csakhogy - úgymond - a fővárosnak is megfeszített erővel, minden
tőle kitelhető áldozatot meg kell hoznia ".
Mindkét részről megtörtént, ami lehető volt. 1875. évben az egész
templom tető alá került úgy, hogy jelenleg a nagy és fióktornyok
süvegei hiányzanak csupán, a templom ezen kívül beboltoztatott, sőt
belsejében fölülről lefelé, a mellékhajók magasságáig a vakolás is
befejeztetett".
Ney Béla - Az Építési
Ipar, 1877.
"A Ferencváros régi
temploma egy darab történet volt e városrészre nézve. Aki látta e
falusi templomnak is oly dísztelen, alacsony négyszögletű épületet,
idomtalan, törpe tornyával - mely sehogy sem bírt felülemelkedni az
emeletes házak gerincén -, annak könnyű volt kitalálni, hogy ez a
városrész gyorsan emelkedhetett, amiért így túlhaladta templomát.
Egyéb történetet azonban nem ért meg a szegényes templom. Csak
1822-ben épült négy hónap alatt, hogy az akkor még összevissza levő,
de már valahogy városrészt tevő Ferencváros híveinek legyen hová
menni istentiszteletre, ha a távoli belvárosba vagy Józsefvárosba
vezető utak járhatatlanok a sár és por miatt. A templomot az
1838-iki
árvíz annyira megrongálta, hogy a külső falakhoz gyámolokat
kellett építeni egymás mellé, nehogy összeroskadjanak. E bordák
összetartották még egy darabig, hanem 1865 elején a rozzant épületet
lezárták, nehogy tetőstül, falastul a hívekre zuhanjon. [...]
Az új templom azon a téren épült, hol a régi állt, de ez a régi
térnek csak egyik sarokrészét foglalta el; az újat éppen a tér
közepére építették, s a régit azalatt a szerszámok raktárának
használták. [...] .
A fölszentelés ez év április 24-én történt, a királyi pár
ezüstlakodalmának napján. Az egyházi szertartást maga a
bíbornok-prímás végezte. De az ünnepély után még nem nyílt meg a
templom, mert belső földíszítése még folyvást tart.
A ferencvárosi templom a főváros egyik legkiválóbb és ízléses
épülete. Nem valami impozáns, nagy mű, mert csak külvárosi templom,
de a jó ízlés és stíl műve, amelyben az előkelő művészre azonnal
ráismerhet mindenki. [...]
Ahol a templom épült, valamint általában a Ferencváros, alacsony
fekvésű a feltöltött Duna-parthoz véve. A templommal szemközt pedig
egyenes utcát nyitottak a közeli Dunához. A templomnak mindenesetre
jóval magasabban kellett emelkedni, tekintettel a későbbi
feltöltésekre, sőt az árvízveszedelemre is. A tért azonban nem
lehetett feltölteni anélkül, hogy az ott levő épületek és az oda
szolgáló utcák ne szenvedjenek. A templom körül emeltek tehát
kőszegéllyel körülvett teraszt, s ezáltal még újabb díszítést nyert
a Bakács tér, mely a templom elkészültével egészen fölfrissült, és
oly csinosodásnak indult, hogy aki félév előtt látta, most alig
ismer rá. [...]
A falfestményeket és két olajfestményt Than Mór ismert művészünk
készíté, Scholtz Róbert a szentélynek, valamint oratóriumnak
kifestését teljesíté. Ipolyi Arnold besztercebányai püspök Szent
Gellért püspököt ábrázoló ablakfestményt készíttetett Storno soproni
művész rajza után, Kratzmann budapesti műtermében. Trefort
közoktatási miniszter nyolc ablak számára készíttet
üvegfestményeket. A szobrászati művek közül Szász Gyulától származik
a bejárat fölötti Szent Ferenc s a templom belsejében két angyal.
Jungfer Gyula a kovácsoltvas-neműeket vállalta el; Slavek Vencel
(Trieszt) az oltárt, a főoltárt és szószéket karszti márványból
készítette. Egyéb szobrászati műveket teljesítettek még Dittmann és
Feszler Leó. A bronzöntvények Schlick gyárából valók, az
asztalosmunkák Thék Endrétől.
Vasárnapi Újság, 1879. január
Az új templom építésére
először Feszi Frigyest kérik fel, majd később Yblt és Steindl Imrét.
Ybl román, Steindl gótikus tervet készített. [...] A háromhajós,
lombard bazilikatípus szerinti épület - kivéve azt, hogy a
mellékapszisok a sekrestye és a keresztelőkápolna elhelyezésére
szolgálnak - a korábbi fótihoz hasonlóan a romanika formavilágát
idézi fel, de egységesebben és ugyanakkor kevésbé változatosan. A
templom szentélye alatt kívülről megközelíthetően a főapszisban a
fótihoz hasonlóan elhelyezett íves lépcsőkarok vezetnek a T
alaprajzú, a főszentély és a kereszthajó alatti 3-3 hajós kriptába.
Ybl-katalógus
Feltűnő, hogy a
kibontakozó új irányzat, a neoreneszánsz legnagyobb hazai mestere,
Ybl Miklós szokatlanul sokáig habozott, sőt alternatívát keresett
éppen a neoreneszánsszal szemben. E habozás eredménye a ferencvárosi
plébániatemplom. Ybl, bár elfogadta a neoreneszánsz "uralmát", és
nagy műveit ebben a stílusban alkotta, ha tehette, egyes építészeti
részletekben 1880 után is visszanyúlt a romantikához. E
távolságtartás mögött a valóban kialakuló és a középszerűeknek
kedvező "mintakönyv-építészettel" szembeni ellenszenv rejlett,
valamint - feltehetően - az új stílus túlságosan is erőteljesnek, ám
egyszersmind sablonosnak is tűnő építészeti gesztusaival szembeni
ellenérzés is.
Déry Attila
Ármin Rückwardt felvétele, 1889. |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Ybl Miklós
Építés
éve: 1867-1879
Stílusa:
neoromán
Funkciója:
templom
|
 |
Ferenc körút |
|
|
M3 |
 |
Ferenc körút /
Boráros tér |
| |
  |
|
|
Boráros tér / Zsil
utca |
|
|
 |
 |
Lónyay utca |
|
|
  |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
