|
E területen már a plébánia megalakulása előtt Páli Szent Vince
szerzetesei működnek. A Szeretet Leányai (Vincés Nővérek) Ranolder
János veszprémi püspöktől 1875-ben alapított és hatalmassá nőtt
(óvoda, elemi, polgári, tanítónőképző, ipari középiskola)
leánynevelő intézmény-együttest vezetik.
| |
Fényképalbum |
|
A lazaristák pedig 1903-ban a Gát utcában építenek templomot és
szerzetesházat. Később templomukat és zárdájukat csereingatlan
fejében az esztergomi főegyházmegyének hitoktatói otthon számára
átadják.
A Gát utcai templomból indul meg az 1923-ban megalapított plébánia
élete. 1930-ban a Haller téri piac területén a főváros telket jelöl
ki. Telekkönyvezteti azzal a kikötéssel, hogy az ingatlan kizárólag
templom és plébánia céljait szolgálhatja.
Itt épül Dr. Fábián Gáspár műépítész tervei szerint 1935–36-ban, az
előzményekre visszatekintve, Páli Szent Vince tiszteletére a
kereszthajós, neoromán plébániatemplom (1260 m2), amelyet Serédi
Jusztinián hercegprímás 1936. október 18-án szentel fel.
A plébániaház 1938-ra készül el. A plébánia területén volt a Zita
barakk-lakótelep és a Kiserdőnek nevezett, hírhedt nyomortelep. A
plébániaépület egyházi tulajdon.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Dr. Fábián Gáspár
Építés
éve: 1935-1936
Stílusa:
neoromán
Funkciója:
templom
|
HIRDETÉS
|
