Kőbányai Szent László plébánaitemplom

A neogótikus stílusú, magyaros-szecessziós és keleti elemekkel tarkított templom 1893-1900 között épült Lechner Ödön tervei szerint. Szerkezetileg háromhajós, keresztházas bazilika, amelyben sötét téglalizénák, támpillérek, támívek és zománcos burkolatú díszítőpillérek váltják egymást.

Fényképalbum

A magas közép- és kereszthajó meredek tetősíkjait sötétebb színű, a toronysisakokat pedig mintába rakott mázas cserép borítja. A színes kerámiadíszek a pécsi Zsolnay-gyárban készültek. A templom előtt álló Szent László-szobor 1940-ből való.

Kőéer vagy Kövérd néven szerepel a XIII. sz.ban az a föld, amely Pesttől keletre a Rákos-patak déli partján terül el és részben a mai Kőbányával azonosítható. IV. Béla 1244-ben Pest városának adományozza. A török idő után véglegesen Pest tulajdona.

Egyesek véleménye szerint a terület neve az itt található kőrétegből, kőérből származik. Az itt bányászott követ bőven használták fel Pest építkezéseinél. Az aknaszerűen végzett kőfejtés megszűnt, de Kőbánya neve ma is emlékeztet az egykori műveletre.

A szétszórtan élő híveket 1777-től az ekkor alakult józsefvárosi plébánia gondozza. Misézőhelyül használják az Óhegyi (ma Kápolna téri) kis, barokk, műemlék kápolnát, amelyet pestisjárvánnyal kapcsolatban 1740-ben Conti Lipót építtetett fogadalomból (Conti kápolna).

A XIX. sz. elejétől benépesülő területen 1869-ben expositura létesül, majd 1881-ben a józsefvárosi plébániából leválasztva plébánia alakul. A templom építését Lechner Ödön terve szerint 1894-ben kezdik meg. Felszentelése 1900. június 27-én, védőszentjének, Szent Lászlónak ünnepén történik.

A páratlan megjelenésű, műemlék templom (1500 m2) belső díszítése és berendezése Tandor Ottó terve szerint készült. A templom háromhajós, bazilikás rendszerű.

Lechner franciaországi román kori és gótikus vonásokat vegyített reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi elemekkel, mesterien magyarossá formálva az épületet.

A főhajó hossza 50 méter, belvilága 23 méter, a templom tornya (Budapest legmagasabb tornya) 83 méter. A templomnak különleges jellegét még az adja, hogy kívül-belül a Pécsi Zsolnai Gyár termékei díszítik: mázas tégla, tetőcserép, díszek, szobrok, attikák, oltárok, szószék, keresztelőkút és szenteltvíztartó. A templom a háborúban erősen megrongálódott: a németek kilövőállásnak használták a magas tornyot, az oroszok pedig istállónak a templomot.

A templom külső helyreállítása 1974 őszén indult el, 1994 márciusában került átadásra. Teljes költségét a Fővárosi Műemlékfelügyelet állta. A belső helyreállítás 1993-94-ben történt saját erőből. A hívek áldozatos hozzájárulását segítette némi összeggel a Főegyházmegye, jelentős mértékben pedig a Kőbányai Önkormányzat. A templom még fővárosi tulajdon.