|
Buda, Pest és Óbuda egyesítése után gyorsan benépesülő kerület
kezdett határozottan pesties formát ölteni: a gyártelepek által
közrezárt központjában fasorok szegélyezték a portalanított utakat,
felépült több iskola, megalakult a gimnázium. Kőbányának ekkor már
volt elöljárósága, szépséges és kellően tágas plébániatemploma,
főútján pedig hatalmas bérpalotát emelt saját alkalmazottainak a
főváros.
| |
Fényképalbum |
|
Dísztelen zsinagógája egy földszintes ház volt, amelyet még 1891-ben
épített a fővárostól kapott Liget utcai telekre a kőbányai neológ
hitközség. A közösség azonban egyre erősödött, a századforduló után
már kétezernél is több tagot számlált. Az új zsinagóga felépítésére
akkor nyílt lehetőség, amikor a hitközség egy örökség révén
hozzájutott a 327 négyszögöles telekhez a Román és a Cserkesz utca
sarkán. A környék nem volt valami elegáns, ahol nem sokkal korábban
még sertéskereskedők tanyáztak e vidéken, s néhány méterrel odébb
vonatok csattogtak.
1907-ben Schöntheil Richárd elkészíthette a terveket. Róla azt
tartja a szakirodalom, hogy a Cserkesz utcai zsinagóga az egyetlen
figyelemre méltó alkotása. A közeli Martinovics téren viszont ma is
látható saját lakóháza, egy megkapó, szecessziós épület.
Schöntheilnek egyébként még A zsidó Budapest című kötetben is
csak a születési dátumát lehet fellelni: 1874.
A tervezett költségek 220.365 koronára rúgtak, amihez a főváros 30
ezer korona támogatást szavazott meg. Nem csoda, hogy gyakorlatilag
egész Kőbánya kénytelen volt a zsebébe nyúlni.
A nagy felbuzdulásnak köszönhetően 1910-re el is készült a hófehér,
súlyos kupolával koronázott, tornyokkal és rózsaablakokkal
díszített, szecessziós stílusú templom és a hozzá csatlakozó
hitközségi székház és lakóház.
1920-ban rekordidő alatt állították helyre a kigyulladt és leégett
tetőt. 1928-ban népkonyhát hoztak létre, naponta száz szegénynek
biztosítottak meleg ételt. A harmincas évekre már ötezernél is több
tagot számlált a hitközség.
A második világháború után, a hatvanas években már kétszázan sem
látogatták a Cserkesz utcai templomot. 1966. október elsején a
zsinagóga a hitközség elnéptelenedése miatt megszűnt. Az épületet a
Földművelésügyi Minisztérium vásárolta meg, hogy kiállítási
csarnokká alakítsa.
Később állítólag volt színházterem, majd raktár, végül a Magyar
Televízió lerakata. A kilencvenes évek eleje óta egy keresztény
közösség használja. Felújították, az Emberbarát Alapítvány még
pékséget is üzemeltet az egykori népkonyha helyén.
 
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Schöntheil Richárd
Építés
éve: 1910
Stílusa:
szecessziós
Funkciója:
templom
|
 |
Kőbánya alsó
vasútállomás |
| |
   |
 |
Liget tér |
|
|
   |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
