|

Albertfalva a ráckevei koronaura-dalom promontori kirendeltségéhez
tartozott, amikor a XIX. sz. elején a promontori (budafoki)
zsellértelep északi irányba való bővítését határozták el és 50
házhelyet jelöltek ki az új településnek. E területet Mária Terézia
ajándékozta leányának, Krisztina hercegnőnek nászajándékul, aki
Albert, szásztesseni herceghez ment feleségül.
| |
Fényképalbum |
|
Az új birtokosról nevezték Sachsenfeldnek, illetve nagyon rövid idő
múlva kizárólag csak Albertfalvának. A kialakuló, többségében német
iparosok lakta település 1828-ban elszakadt Promontortól és önállóvá
vált.
Az 1838-as nagy dunai árvíz szinte teljesen elpusztította
Albertfalvát, de rövid idő múlva ismét felépült. Ipari fejlődése a
XX. sz. elejétől felgyorsult (gumigyár, repülőgépgyár, szappangyár,
ipari üzemek stb.).
A kertes, kis házas, több részes település 1950-tôl Budapest XI.
kerületének része. Az 1970-es évek kezdetén jelentős részét
lebontották és új, tízemeletes panel lakóházakat építettek. Bár az
anyakönyvezés már 1823-tól önálló anyakönyvben történt, az első
szentmise csak 1922. december 26-án volt a régi iskolában. Az új
iskola felépítésével (1929) állandó kápolnát alakítottak ki.
Bergendy János volt a plébánia első szervező lelkésze, aki ezt a
munkát csak elkezdhette, mert 1933-ban Székesfehérvárra helyezték
(1945. március 22-én orosz katonák lőtték agyon a székesfehérvári
püspökségen). A templom építése és a plébániai élet teljes
megszervezése Doroszlai Béla nevéhez fűződik, aki 1955-ig volt
Albertfalva plébánosa.
1941. október 5-én történt a Szent Mihály főangyal tiszteletére
épített templom felszentelése, melyet Kismarthy Lechner Jenő és fia,
ifj. Lechner Jenő tervezett és Felsőszöllősi Szöllőssy Imre
vezetésével történt a felépítése.
1969-ben készült el Bardon Alfréd tervei szerint a szentély
átépítése. 1988–91 között a templom teljes felújítására került sor.
Az akkori liturgia és a modern építészeti igényeknek megfelelő
csúcsíves alakú vasbeton keretek alkotják a templom fővázát, falai
téglából készültek és hullámpalával fedték.
Alapterülete 600 m2. Belső mennyezete a csúcsívet követő fából
készült lépcsős gerendák. Szent Mihály fából készült szobrát Búza
Barna készítette. A szentély jobb oldalán lévő hatalmas színes
üvegablak az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus emlékére
készült, a többi üvegablak a nyolc boldogság ábrázolása.

Az oltár kör alakú, fehér márványból készült. A Mária oltár fölött
nyert elhelyezést az előbb említett kongresszus Magyarok
Nagyasszonya képe. A három manuálos, 17 regiszteres orgona építése
1985-ben fejeződött be.
A plébánia 1992. január 31-én alapította az Albertfalvi Don Bosco
Katolikus Általános Iskolát, amely az Önkormányzat tulajdonát képező
épületben működik. 1995-ben három új tanteremmel bővült. Tanulóinak
létszáma: 458.
A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a
székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti
főegyházmegyéhez.
 |
HIRDETÉS

| |
Adatok |
|
Tervezője:
Lechner Jenő
Építés
éve: 1941
Funkciója:
templom
|
 |
Építész utca |
| |
   |
 |
Építész utca |
|
|
   |
|
|
|

HIRDETÉS
|