Szent Mihály templom

Albertfalva a ráckevei koronaura-dalom promontori kirendeltségéhez tartozott, amikor a XIX. sz. elején a promontori (budafoki) zsellértelep északi irányba való bővítését határozták el és 50 házhelyet jelöltek ki az új településnek. E területet Mária Terézia ajándékozta leányának, Krisztina hercegnőnek nászajándékul, aki Albert, szásztesseni herceghez ment feleségül.

Fényképalbum

Az új birtokosról nevezték Sachsenfeldnek, illetve nagyon rövid idő múlva kizárólag csak Albertfalvának. A kialakuló, többségében német iparosok lakta település 1828-ban elszakadt Promontortól és önállóvá vált.

Az 1838-as nagy dunai árvíz szinte teljesen elpusztította Albertfalvát, de rövid idő múlva ismét felépült. Ipari fejlődése a XX. sz. elejétől felgyorsult (gumigyár, repülőgépgyár, szappangyár, ipari üzemek stb.).

A kertes, kis házas, több részes település 1950-tôl Budapest XI. kerületének része. Az 1970-es évek kezdetén jelentős részét lebontották és új, tízemeletes panel lakóházakat építettek. Bár az anyakönyvezés már 1823-tól önálló anyakönyvben történt, az első szentmise csak 1922. december 26-án volt a régi iskolában. Az új iskola felépítésével (1929) állandó kápolnát alakítottak ki.

Bergendy János volt a plébánia első szervező lelkésze, aki ezt a munkát csak elkezdhette, mert 1933-ban Székesfehérvárra helyezték (1945. március 22-én orosz katonák lőtték agyon a székesfehérvári püspökségen). A templom építése és a plébániai élet teljes megszervezése Doroszlai Béla nevéhez fűződik, aki 1955-ig volt Albertfalva plébánosa.

1941. október 5-én történt a Szent Mihály főangyal tiszteletére épített templom felszentelése, melyet Kismarthy Lechner Jenő és fia, ifj. Lechner Jenő tervezett és Felsőszöllősi Szöllőssy Imre vezetésével történt a felépítése.

1969-ben készült el Bardon Alfréd tervei szerint a szentély átépítése. 198891 között a templom teljes felújítására került sor. Az akkori liturgia és a modern építészeti igényeknek megfelelő csúcsíves alakú vasbeton keretek alkotják a templom fővázát, falai téglából készültek és hullámpalával fedték.

Alapterülete 600 m2. Belső mennyezete a csúcsívet követő fából készült lépcsős gerendák. Szent Mihály fából készült szobrát Búza Barna készítette. A szentély jobb oldalán lévő hatalmas színes üvegablak az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus emlékére készült, a többi üvegablak a nyolc boldogság ábrázolása.

Az oltár kör alakú, fehér márványból készült. A Mária oltár fölött nyert elhelyezést az előbb említett kongresszus Magyarok Nagyasszonya képe. A három manuálos, 17 regiszteres orgona építése 1985-ben fejeződött be.

A plébánia 1992. január 31-én alapította az Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskolát, amely az Önkormányzat tulajdonát képező épületben működik. 1995-ben három új tanteremmel bővült. Tanulóinak létszáma: 458.

A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.