Sziklatemplom

A Gellért Szállóval szemben, 25 méterrel a Duna vízszintje felett, a hegy oldalában van a főváros egyik különlegessége, a Sziklatemplom. Nevezik Szent István barlangnak is egy hajdan itt élt remetéről, aki a monda szerint a hozzá zarándokló betegeket a barlang előtt fakadó forrás vizével gyógyította.

Fényképalbum

Egyes vélemények szerint a hévizek oldó hatására kialakult, egykor széles szájjal nyíló barlang lehetett Pest névadója: a Gellért-hegy középkori neve ugyanis Pest-hegy, amelyben a "pest" jelentése barlang, illetve kemence.

Az öblös bejárati teremből és a hozzá csatlakozó fülkékből álló barlangot 1925-1926-ban a Lourdes-i barlang mintájára, Lux Kálmán művészi tervei alapján templommá alakították, robbantással új járatokat létesítve.

A sziklaüreg 1880 körül, mikor még családoknak adott otthont

A pálos rend által fenntartott templomot, ahol Virág Benedek csontjai évtizedeken át nyugodtak, 1951-ben a kommunista hatalom egy egyházi per kapcsán egyetlen éjszaka leforgása alatt elpusztította, s a bejáratot biztonsági okokra hivatkozva befalazta.

1989-ben ismét a pálos rend gondozásába került. Az alsó templomot 1990-ben, a Szent István-barlangot 1991-1992-ben állították helyre az Európai Unió támogatásával.

A bejárattól jobbra látható annak a 2,5 méter vastag betonfalnak a maradványa, amellyel az egykori diktatórikus kommunista hatalom a sziklatemplomnak még az emlékét is el akarta törölni.

A hegy Duna-part felöli oldalán látható pálos rendház 1932-ben épült, Weichinger Károly tervei alapján. Paskai László bíboros, prímás 2001. május 26-án Budapesten, a Gellért-hegyi Sziklatemplom előtt avatta fel.

Kő Pál, mai művészetünk Kossuth-díjas szobrásza a fiatal királyt mintázta meg, aki szinte gyámoltalanul áll lova mellett, amelynek alakja mint egy másik ember, öleli körül. István kezében templom, valahová néz, előre, talán ránk, szemlélőkre tekint. Még nem szent, hanem ifjú király, akinek feladatai vannak, s talán egyedül ezt, a feladatvállalást tudatosította magában. Ember volt és szentként is ember maradt - írja a szobor méltatója, Antall István. S valóban: ha Szent István alakját a maga történelmi hitelességében kívánjuk a művészet eszközeivel láttatni, Kő Pál ábrázolásához kell fordulnunk.

A hegy túlsó oldalán Szent Gellért szobra magasodik, 2001. május-ától, a szobor avatásától kezdve pedig Szent István emlékműve is keretezi a Gellért tér felől a sziklamagaslatot, mintha csak mutatnák-szolgálnák, miféle erő az, amely hegyet és ezer esztendőt képes megtartani.

Szent István király szobra

Kő Pál Szent István király nevű szobrát 2001-ben szentelték fel a Sziklakápolna előtti kis kiugróban. A király lova mellett áll, összekulcsolt kezében egyhajós, román kori templom modelljét tartja. A

"A makettet tartó figura a ló tömegéhez képest kicsi, a kompozíciót közeli és különböző távoli nézetekből egyaránt az állat uralja. Ezt a tömeghatást a szobrász azzal éri el, hogy a lófigura nincsen áttörve, egyetlen, földtől földig érő lepel borítja, amelyből csupán elöl az állat nyaka és feje, hátul a tompora és a farka marad szabadon. A relatíve kicsi, modelltartó királyalak, amely belesimul a ló véknyába, fiatal férfi a kamaszévek és az ifjúkor határán. Tekintete jámbor, révedező és bűntudatos, esendőségét felerősíti a hoszszú orrú lovagi lábbeli, amely kétségtelenül historikus, de a talapzatról lelógó, üres csúcsaival kétségkívül bohócos groteszkséget kelt. A kompozíció historizáló utalásai egyértelműek: a modelltartó alak a középkori miniatúrafestészetből ismert templomalapító, a lólepel plasztikus mintázata stílustörténeti stúdiumokat bizonyít, a korona egyszerűbb és bizánciasabb, mint a mai" - írja Rózsa Gyula.

A szikla tetején látható Pomsár János 2002-ben felállított kőkeresztje, mely az 1949-ben lebontott eredeti kereszt helyére készült.