|
Budán a XIX. században egyetlen evangélikus gyülekezet volt, amelyet
Mária Dorottya evangélikus hitű főhercegnő, József nádor felesége
alapított 1819-ben.
| |
Fényképalbum |
|
Az istentiszteleteket először a főhercegnő várbeli otthonában
tartották, majd 1847-től a Dísz téren felépült első budai
evangélikus templomban. Ezt a templomot 1895-ben lebontották, és
helyette a Bécsi kapu téren épült fel a Budai ágostai hitvallású
Evangélikus Egyház
új
temploma. A budai evangélikusok számának növekedésével a 20.
század elején megalakult az önálló Óbudai és Kelenföldi Evangélikus
Gyülekezet.
Az első istentiszteleti helyiségben, a Németvölgyi úti elemi
iskolában 1936. április 14-én Glatz József vallástanár
igehirdetésével kezdődött el a gyülekezet élete. Hét évi utánjárás
után a Lelkészi Kör megkapott egy közeli telket templomépítési
célra. A háború miatt azonban az építkezés nem kezdődött el.
A katonaság 1944 októberében lefoglalta a polgári leányiskolát,
ezért az istentiszteleteket 1944. december 26-ig a Böszörményi út
28. számú református imateremben tartották.
Budapest ostroma alatt nagyon sokan vesztették életüket. A
Budai Egyházközség lelkészei közül négyen meghaltak. A
budahegyvidéki hívek lélekszáma 2000 alá csökkent.
Többszöri üldöztetés, valamint költözések után a gyülekezet 1958-ban
templomépítési célra megvette a XII. ker. Királyhágó u. 16. számú
telket, amelyre azonban nem kapott építési engedélyt. A gyülekezet
működése fenntartása érdekében 1961-ben kénytelen volt eladni az
értékes Királyhágó utcai telket. A gyülekezetnek ettől kezdve több
mint 3 éven át nem volt felügyelője és tisztikara.
1993-ban lehetőség adódott a fél évszázad óta várt templom
felépítésére. 1994-ben a gyülekezet állami kárpótlásként
templomépítési ingatlanhoz jutott a XII. kerületi Kék golyó utcában.
A telekkönyvileg rendezetlen telken hatlakásos, háborús sérülésekkel
tarkított, rossz állagú, önkormányzati kezelésű lakóház, 22
elhanyagolt képű, rendezetlen tulajdonú garázs és egy barakk
raktárépület állt. 8 év áldozatos munka árán az épületeket
elbontották, majd felépítették a jelenleg is látható templomot.
A templom tervezője Benczúr László építészmérnök volt. Benczúr
László és munkatársai több tanulmány- és vázlattervet, engedélyezési
tervet és kiviteli tervet készítettek el, a beépíthető alapterületen
a lehető legjobb funkcionáls megoldással, esztétikailag igen szép
külső és belső megjelenítéssel, a 21. századnak megfelelő
épületgépészeti, elektromos és elektronikus berendezésekkel,
akadálymentes közlekedés biztosításával.
A gyülekezet a templom felépítése után 1 évvel, 2002-ben orgonával
gazdagodott. A kétmanuálos, pedálműves, 17 regiszteres, 1053 fém- és
fasípos, francia barokk hangzású orgonát Gálos Miklós tervei alapján
a Pécsi Orgonakészítő Manufaktúra építette.
 |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Benczúr László
Építés
éve: 2000
Stílusa:
modern
Funkciója:
templom
|
HIRDETÉS
|
