|
A Béke téri Szent László plébániatemplom Angyalföld első
plébániatemploma volt, amikor 1929-ben átadták, és máig fontos
szerepet játszik a városrész vallási életében. A neogótikus
stílusban épült templom a XIII. kerület egyik központi helyén, a
kerületi Önkormányzat épületének tőszomszédságában áll, parkkal
körülvett területen.
| |
Fényképalbum |
|
1910-ben az akkor még a terézvárosi plébániához tartozó területen
templomépítő egyesület alakult. 1912-ben megvették a Szent László
utca 26. számú házat, és ennek üveggel fedett udvarán rendezték be
az ideiglenes kápolnát. 1916-ban az önálló lelkészség szerveződött,
majd 1919-ben a lelkészség elnyerte a plébániai rangot. Területén
1923-ra három új egyházközség alakult.
A templom a park felőli fal tövéből (kép: Varga Máté)
1928-ban telket kaptak templom és paplak építésére, és még ebben az
évben elkezdték az építkezést. A Hallmann Pál vezetésével folyó
munkálatok gyorsan haladtak, az alapkövet decemberben helyezte el
Serédi Jusztinián bíboros, és ugyanő szentelte fel a templomot 1929.
november 10-én, mikor az elkészült. Később a tőzeges talajon a fal
egy része süllyedni kezdett, ezért a templomot betonoszlopokkal
kellett stabilizálni, és a padlót is ki kellett javítani. 1939-ben a
régi kápolnát kultúrházzá alakították.
 A
633 négyzetméteres templom latin kereszt alakú, háromhajós
neogótikus épület, félköríves apszissal. A bejárat felett emelkedő
főtoronyhoz oldalról két kisebb torony kapcsolódik, valamint a fő-
és kereszthajó metszéspontjában huszártorony is épült.
A templom belsejét három 1939-1942 között készült szárnyas oltár
díszíti, Molnár C. Pál alkotásai. A főoltár képei Szent László
életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Bal oldali harmadában négy
képen látható a király születése, a leányrabló kun üldözése és a
leány megmentése, László csatája a kun Ákossal, valamint a
Tordai-hasadék keletkezésének legendája. Az oltár jobb oldalának
képein Salamon elleni háborúját, a váradi püspökség megalapítását,
egyik csodatételét és halálát festette meg Molnár C. Pál. A középső
nagy képen keresztes háború vezetésére kérik fel Lászlót, amire a
király halála miatt nem került sor. A baloldali mellékoltár a Jézus
Szíve oltár, míg a jobboldali a Rózsafüzér Királynőjének oltára.
1942-ben készítette el a Rieger Magyar Királyi Orgonagyár a templom
a három manuálos, 33 regiszteres, összesen 2141 sípos
elektro-pneumatikus orgonáját. Az orgonának sajátos hangzást
kölcsönöz, hogy - az éppen dúló második világháború alatt jelentkező
ónhiány miatt - az ónt cinkkel helyettesítették az alapanyagában.
A háború alatti bombázásban a templom és az orgona is súlyosan
megsérült. Utóbbi helyreállítására 1945-ben átmeneti lépéseket
tettek, átfogó felújításra sokáig nem volt pénz. Végül a járóasztalt
és egyes sípokat is le kellett cserélni, az 1991-es felújítás kissé
átrendezte a karzatot, több helyet hagyva a kórusnak is.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Petrovácz Gyula
Építés
éve: 1929
Stílusa:
neogótikus
Funkciója:
templom
|
HIRDETÉS
|
