|
Möller István műegyetemi tanár tervei alapján, a zsámbéki romtemplom
mintájára épült 1933-ban.
| |
Fényképalbum |
|
Az
1919-ben létrejövő Kápolnaegyesület nevű társaság 1920-ban egyházi
jóváhagyással egyházközséggé alakult, amelynek élére Dr. Zaymus
Gyula hitoktató került. Eleinte csupán vasárnaponként tartottak
istentiszteletet a Pannónia utcai elemi iskola tornatermében; a
hordozható tábori oltárt a katonaságtól kapták kölcsön, amelyet
később dohánygyári ládák deszkájából ácsolt oltár váltott fel.
Nemsokára az iskola szuterénjében rendeztek be egy kápolnát, aminek
a Jézus Szent Szíve nevet adták.
Miután összeírták a környék híveinek nevét és számát, elérték, hogy
a kápolnában keresztelhessenek. Ezután karitatív, szociális és
kulturális egyesületeket alapítottak, Egyházközségi Élet címmel kis
példányszámú kiadványt jelenítettek meg, amelyet ingyen osztogattak
az utcán. A csütörtöki és vasárnapi kultúrműsorokban szerepeltetett
gyermekek által a szülőket is becsalogatták az egyházi életbe.
1923-ban a csatornákból feltörő víz elöntve a pincekápolnát
tönkretette a berendezési tárgyakat. Még ebben az évben az
egyházközséget kibővítették, amely így felvette a Római Katholikus
Plébánia nevet. Első plébánosa Dr. Zaymus Gyula lett. Nemsokára az
Árpád-házi Szent Margit nevet is felvették, s elsődleges célként a
templom felépítését tűzték ki maguk elé: megalakult a templomépítő
bizottság, és kezdetét vette a tíz évig tartó hatalmas munka.
A Főváros főpolgármestere, Dr. Szendy Károly 1924-ben a templom
építésének helyszínére telket biztosított az akkori Ferdinánd téren,
ami miatt viszont az ott lévő piacot és fatelepet el kellett bontani
és odébb felépíteni. Ennek a költségeit (120.000 pengőt) a Főváros
állta. Maga a templomépítés munkálatai 200.000 pengővel indulhatott
el; Harold Harmsworth, Rothermere lordja (aki 1921 után a magyar
határrevízió egyik fő támogatójává vált) 50.000 pengőt adományozott.
(Ő volt az általa alapított Daily Mail című angol napilap
tulajdonosa, aki újságjában Magyarország helye a Nap alatt
címmel indította el a nemzetközi figyelemfelkeltést a Magyarországot
ért trianoni igazságtalanságról. Ennek emlékére állították fel
közadakozásból a Wenckheim-palota (ma Szabó Ervin Könyvtár) elé a
Magyar Igazság Kútját). Az egyházközség e pénzekhez
különböző kultúrműsorokkal, bélyegek és különböző képeslapok
kiadásával, egyéb mecénások felkutatásával további 50.000 pengőt
gyűjtött össze. 1931-re közel 300.000 pengő gyűlt össze. A
karlsruhei, majd a bécsi műegyetemen tanult Möller István építészt
Dr. Szendy Károly ajánlotta az egyházközség figyelmébe. (Möller
1914–1932 között a budapesti
József Műegyetem középkori építési tanszékének volt a
tanára. Nevéhez fűződik az erdélyi vajdahunyadi vár, a
gyulafehérvári székesegyház, a pécsi ókeresztény mauzóleum és a
zsámbéki templomrom helyreállítása.
Möller István
(1860-1934)
Az építkezés elé
figyelmetlenségből néhány akadály került, amiket apránként és nagy
nehézségek árán, de sikerült rendezni: a kezdetekkor derült ki, hogy
a templom telkét egyszerre kapta meg a plébánia és egy fatelep
tulajdonosa is. Mikor sikerült rendezni e vitás helyzetet, akkor
kiderült, hogy a telket 17 méterrel odébb jelölték ki - véletlenül.
Ezután Főváros építési tanácsosa gáncsoskodott azzal a Városházán,
hogy a templomot ne ide, hanem máshová építsék fel; ezt a helyzetet
csak azután sikerült elrendezni, miután a tanácsost más munkakörbe
helyezték át.
A templom építése
1932-ben
1933-ra a templom végül felépült, amelyet október 15-én szenteltek
fel Dr. Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek
által. Az építkezés két év alatt lezajlott, s 1.000.000 pengőt
fordítottak rá.
A belső tér díszítése, festése közel 10 évet vett igénybe; az
építőmester Wihart Ferenc volt, a vasmunkákat Polgár Ignác, az
asztalosmunkákat Juhász Lajos készítette, a harangokat Slezák József
öntötte. Wihart Ferenc (1881-1960) keresztény közéleti ember, több
jelentős budapesti középület tervezője és kivitelezője (többek
között a zuglói
Kassai téri
plébániatemplom és a kispesti
Jézus Szíve
plébániatemplom kivitelező mestere) volt. A templom szobrait
Nemes György, a festményeket Heintz Henrik, az ablkokat Róth Miksa
műhelye készítette. Minderre a 10 év alatt folyamatosan gyűjtöttek,
de nagy adományozó volt a víz-, a gáz- és az elektromos művek is. A
jótékonysági esteken a kor művészei is felléptek, mint Basilides
Mária, Medek Anna, Székelyhidy Ferenc és Hubay Jenő.
A templom 1935-ben
Az egyházközség önálló
plébániát sajnos nem tudott építeni, s a kápláni lakások is folyton
más helyre lettek költöztetve, mely végül a Váci úton kapott helyet.
A második világháború idején az amerikai szőnyegbombázások
szerencsére nem tettek kárt az épületben, noha a környéket szinte
teljesen romba döntötte. E bombázásoknak a Nyugati pályaudvar, a
Lipót Telefonközpont, illetve több gyár volt a célpontja, így szinte
hihetetlen, hogy a templom megúszhatta a találatokat.
Az
1945-ös ostrom során több belövés érte az épületet, találat
érte a tornyokat, a tetőt és az oldalhajókat és a keresztelőkápolnát
is, de szerencsére ezek sem voltak végzetesek. Egy 95 kilós lövedék
a jobb oldali toronysisak alatt csapódott be, amely átütve a torony
mindkét falát behatolt a másik toronyba, és a harangok között -
ahelyett, hogy felrobbant volna - leesett a padlásra és ott is
maradt. Egy másik lövedék szintét robbanás nélkül hatolt a
templomhajóba, majd a Szent Margit oltár elé esve fekve maradt.
Az ablakokban, falakban, festményekben, szobrokban keletkezett
károkat 1945 tavaszán azonnal elkezdték javítani, s 1948-ra, mikor
június 2-án Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi
érsek bérmált, a templom újra régi fényében pompázott.
1975-ben Bardos Gyula tervei alapján alakították ki az új liturgikus
teret, 1988-tól 1994-ig felújították a tetőszerkezetet, az
ólomablakokat, a belső festést és a villamos hálózatot is.
Forrás: Árpád-házi Szent Margit plébánia, Wikipédia
Írta: Varga Máté |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Möller István
Építés
éve: 1933
Stílusa:
román
Funkciója:
templom
|
 |
Lehel tér |
|
|
M3 |
 |
Lehel tér |
| |
 |
 |
Lehel tér |
|
|
    |
|
|
|
380x180 |
Gömbpanorámák
HIRDETÉS
|
