Rákosfalva, Álmos vezér tere

Rákos mezején 1280-tól gyakran tartottak országgyűléseket, amelyek közül több a barátok templomában végzett ünnepélyes szentmisével fejeződött be. Egyesek véleménye szerint a jelzett templom a mai ferencesek temploma helyén állott, az országgyűlések pedig Pest város falán kívül, a templomtól nem messze zajlottak le.

Fényképalbum

Más vélemény szerint az országgyűlések központja a mai rákosfalvai plébánia területén emelkedő Király-domb volt, amely közelében Mátyás király vadaskertje is húzódott, a barátok temploma pedig az ún. Gizella műemlék-kastély helyén (XVI., Egyenes utca) állt. Ennek falában ősi épületrészek fedezhetők fel.

A török idő után a Festetics család birtokába került a terület. Ők építették a Gizella-kastélyt is, feltehetőleg az ősi romon. Tőlük a birtokot Zsivora György vásárolta meg, aki 1872-ben parcelláztatott egy részt és ezen alakult ki Rákosfalva.

1919-ben alakul meg a helyi plébánia. Istentiszteleti célokra először ideiglenes fatemplom szolgált, amelyet Král István épített 1874-ben. Pucher József tervei szerint 1887-re készül el Szent István király tiszteletére a neoromán kőtemplom, amelyet 1949-ben oldalhajóval bővítettek a mai nagyságra (230 m2).

Az 1970-es évekre a régi település eltűnik. Helyén a Füredi úti lakótelep épül. Ezzel a rákosfalvai plébánia Budapest egyik legnagyobb lélekszámú plébániája lesz. A lebontott plébánialak helyett 1971-ben a templommal összefüggően, egyházi tulajdonban lévő plébániaház épült. A főhajó egy új kórussal bővült, amelyen helyet kapott az új orgona is. A keresztút Nagy-Kovács Mária, a Szent Antal és Szűz Mária szobor Kopp Judit alkotása.