|
A neogótikus kápolnát József nádor leányának, Hermina Amália Mária
emlékére, Hild József tervei alapján építették és 1856 szeptember
8-án szentelték fel. A kápolna szobrait Meixner János alkotta,
falait Kontuly Béla freskói díszítik. Búcsú: szeptember 8.
| |
Fényképalbum |
|
 A
Hermina-kápolna a magyar romanticizmus gyöngyszeme, hazánk egyik
legkorábbi neogótikus stílusú épülete. József főhercegnek
(1797–1847), Magyarország nádorának tragikus körülmények között
fiatalon elhunyt Hermina Amália Mária nevű leánya (1817. szept. 14 –
1842. febr. 13.) emlékére épült a Városliget – korábban Ökördűlő,
majd Városerdő – keleti részén. A kápolna Zugló legrégebben álló
műemlék-temploma s egyben legelső épülete.
Pest polgárai az 1838-as árvíz alkalmával nagy népszerűségre szert
tett nádor lányának itt kívántak méltó emléket állítani,
közadakozásból összegyűjtött pénzből. A szép és kedves épület méltó
emlékhelye nemcsak az elhunyt főhercegnőnek, de a körülötte fekvő
városrésznek is, melynek nevet adott (Herminamező), több mint másfél
évszázaddal ezelőtt.
A Kápolna alapkövét 1842. október 10-én rakták le a HEINRICH JÁNOS
MÁTYÁS által a nádor családja iránt való kegyeletből adományozott
telken. Az építkezés Pest nagy építője, HILD JÓZSEF tervei alapján
és vezetésével 1843-ban kezdődött el, de csak tizenegy év múlva – a
szabadságharc eseményei, majd az azt követő anyagi nehézségek miatt
– 1854-ben fejeződött be. Az épület történetileg Pest
legmozgalmasabb korszakának, a város sajátosan polgári, tehát nem a
fejedelmi bőkezűség által támogatott építőművészet különleges,
szinte szimbolikus emléke.
A már 1842 márciusában megalakult építőbizottság választmányának
legaktívabb tagja egy tekintélyes városi polgár, TOMOLA FERDINÁND
zeneműkiadó és műlapkereskedő lett, aki hivatásánál fogva jó
kapcsolatokat ápolt a honi és külföldi művészekkel, építészekkel.
Fáradságot nem ismerő szervezőmunkája nélkül aligha valósulhatott
volna meg Hermina főhercegnő emlékkápolnájának nagyszerű terve.
1854. július 23-án SCITOVSZKY JÁNOS hercegprímás – Pest város
vezetőinek jelenlétében – végezte el a zárókőletétel szertartását,
1856. szeptember 8-án pedig ünnepi mise keretében a már berendezett
kápolna felszentelését, amelyen LISZT FERENC személyesen vezényelte
híres férfikari Vocal miséjét. Az örömünnep megörökítésére apró
emlékérem készült: egyik oldalán a befejezett Kápolna, másik oldalán
az oltárkép (Immaculata) reliefjével.
A Kápolna építésében közremű-ködtek: ZITTERBARTH NEPOMUKI JÁNOS
kőfaragómester, JOHANN MEIXNER szobrász, NOVOTNY JÁNOS az oltárkép
festője, SCHAUDT ANDRÁS harangöntő, MAUER KÁROLY gipszszobrász,
SZABÓ ISTVÁN asztalos. A vaskorlátokat KUHINKA FERENC vasgyára
gyártotta, a falak dekorációs festését WENDLANDT JÁNOS végezte, a
színes üvegablakok KRAUSZ JÁNOS műhelyében készültek.
A háromhajós kápolna zártfalú, nyeregtetejű, kőből faragott épület,
falait sarokpillérek fogják össze. Eresz fölötti fedelét áttört művű
galériakorlát szegélyezi, mérműves mellvéddel. Homlokzatának
hangsúlyát a gótikus kőkeretbe foglalt csúcsíves – fölülvilágítós –
háromajtós kapu adja. A homlokzat síkjait – kétoldalt a tetőn felül
nyíló – fapillérek szegélyezik. A homlokzat fölött négyzet alapú
zömök tornyocska áll, melynek mindegyik oldalán kettős csúcsíves,
zsalus ablak látható.
Az oldalhomlokzatok közepén csúcsíves ablakok vannak. A főhajó
háromszakaszos kereszthajóba torkollik, és a szentéllyel zárul. A
mellékhajók kis oratóriumokban (oldalfülkékben) végződnek, amelyek
közül az egyik sekrestyéül, a másik pedig oltárfülkéül szolgál. Az
előcsarnok fölé orgonakórust, a bejárati lépcsősor alá pedig alsó
kápolnát építettek, hogy az épület magasságát fokozzák.
Szentélyében neogótikus faoltár áll, melynek képét 1855-ben festette
NOVOTNY JÁNOS. Az Immaculata oltárkép Mária-alakjának átszellemült
arcában az elhunyt főhercegnő, Hermina nemes vonásaira vél ráismerni
a hagyomány. Az idők folyamán rossz állapotba került oltárképet a
Kápolnát fenntartó Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi
Helytartósága restauráltatta 2006-ban (Csanda Jenő restaurátor
munkája).
JOHANN MEIXNER bécsi szobrász hat szobrot készített a belső tér
díszítésére. A diadalív falbélleletében Árpád-házi Szent Erzsébet és
a vakon született Szent Ottilia szobra áll. Ezt a két szép szobrot –
nem tudni, mi okból – az 1920-as évek elején eltávolították, s
helyükre két sablon-szobor került.
Jó hetven év elteltével a Meixner-szobrok szerencsére visszakerültek
eredeti helyükre, anyagiak hiányában vasból és deszkából készült
konzolra helyezve. A két szoborhoz méltó – a bordás
keresztboltozatokat tartó mérműves gyámkövekről mintázott
–talapzatát a Zsitva Gipszművészeti Stúdióval a Lovagrend
készíttette el, 2007-ben. Az oldalhajók díszítéséül MEIXNER négy
álló, szárnyas angyalt alkotott gipszből, klasszicizáló stílusban,
melynek finoman cizellált gyámköveit MAUER KÁROLY gipszszobrász
készítette.
A Kápolna eredeti berendezéséhez tartoznak a hajó HILD JÓZSEF
tervezte neogótikus stílusú padjai, valamint az 1920-ban ZSELLÉR
IMRE által festett – a homlokzaton máig megmaradt, eredetileg színes
üveglemezekkel borított – ablakok; az egyik István első vértanú
megkövezését, a másik Avilai Szent Teréz látomását ábrázolja.
1920-ban a leckeoldali oratóriumban mellékoltár épült, melynek Szent
Ferenc stigmatizációját ábrázoló képét ZSELLÉR IMRE festette.
Menzája alá a Szent Sírt helyezték. Rajta ma, éppen a Szent Sír
felett, egy a Lovagrend birtokában lévő XVIII. századi, fából
készült feszület áll, korpusza alatt – egyedülálló módon – ezüst
ereklyetartóban Szent Kereszt- és Szent Sír-ereklyével.
1926-ban a megkopott falak újjáfestését LOHR FERENC festőművész
végezte el. 1934-ben az eredeti falfestés ornamentikáját BESZÉDES
OTTÓ állította vissza. Ugyanebben az évben KONTULY BÉLA két
falfestményt is készített a mellékhajók zárófalára. Az olasz hatású
szekkók Szűz Mária és Jézus életéből vett jellegzetes részleteket
beszélnek el költői stílusban.
Említésre méltó még a kis templom orgonája, mely LISZT FERENC
kedvelt hangszere volt; többször játszott rajta pesti tartózkodása
idején. Az orgona szelepszekrényében elhelyezett címke tanúsága
szerint a hangszer Pesten készült 1866-ban, KOMORNYIK FERDINÁND
műhelyében. Restaurálását megelőzően az orgona igen rossz,
elhasználódott állapotban volt. Alkalmi, és sokszor szakszerűtlen
javításai során eredeti sípsorait megcsonkították, oda nem illőkre
cserélték.
A restaurálás során ezért pótolni kellett egy teljes
sípsor-regisztert, más esetben a pót-fémsípokat kellett fából
újrakészíttetni és kiegészíteni. Csak teljes restaurálással lehetett
helyreállítani a homlokzati sípokat is. Az új, az eredetivel azonos
módon elkészített ékfúvó az orgona motorral és lábfújtatással
történő működtetését is lehetővé teszi.
A helyreállítást Herminamező Pogári Köre kezdeményezte és szervezte,
többek között a Herminamezői Szentlélek Plébánia támogatásával. A
motor a Drezdai Hangszermúzeum ajándéka, a restaurálást az Aquincum
Orgonaépítő és Hangszerész Kft. végezte. A felújított orgona
felszentelését SPÁNYI ANTAL, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
általános helynöke (ma székesfehérvári megyéspüspök) végezte 1997.
május 18-án, pünkösdvasárnap.
A Hermina-kápolna bejárati ajtaja mellett van elhelyezve Liszt
Ferenc emléktáblája. Felirata: E kápolnát Scitovszky János
esztergomi érsek szentelte fel 1856. szeptember 8-án Liszt Ferenc
jelenlétében és férfikari miséjével.
Liszt Ferenc Társaság, 1989. |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Hild József
Építés
éve: 1856
Stílusa:
neogót
Funkciója:
templom
|
 |
Ajtósi Dürer sor |
| |
 |
 |
Hermina út |
|
|
   |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
