Zugló, Lőcsei út

A templomot 1997. Ádvent napján szentelték fel. Története során volt már ideiglenes felszentelés, "templomnyitó" istentisztelet, ünnepélyes használatbavétel, berendezési tárgyak külön-külön szentelése, ám a templom egészének Isten szolgálatába állítása még nem történt meg.

Fényképalbum

Az 1930-as években, az akkor még külvárosnak számító Zuglóban elsőként 1933. karácsonyán tartottak evangélikus istentiszteletet az Angol utcai iskola tornatermében. 1935-ben már meg is alakult a Zuglói Evangélikus Templomépítő Egyesület. Egy templom felépítését tűzték ki célul a Zuglóban lakó evangélikusok számára, hogy ne kelljen bejárniuk a Fasorba vagy a Deák térre. Kemény Lajos esperes felkarolva a kezdeményezést, gyűjtést indított a templom felépítésének céljára. 1941. szeptember 7-én megalakult a Zuglói Lelkészkör, valamint elkészült Münnich Aladár terve, mely a Bosnyák téren felépülő templomot és a közvetlen hozzátartozó paróchiális épületet foglalta magában.

Az alapkőletételre 1942. október 11-én került sor. A kezdeti lendület után azonban a háborús helyzet miatt lelassult a munka. A lelkészi hivatalt, gyülekezeti termet és parókiát magában foglaló paróchiális épület 1944-ben készült el, itt már lehetett istentiszteletet tartani, a templomépítés azonban teljesen megakadt. A már álló falak 1945-ben a bombázások során több helyen megsérültek, az építőanyagok egy részének "lába kelt", a kivitelező pedig leszerelte és elvitte az állványzatot. A háborús károk kijavításához és az építés folytatásához csak három év múlva foghattak hozzá, így a templom 1948-ban végre tető alá kerülhetett.

1950-ben vészjósló hírek terjedtek el arról, hogy az üresen álló, használaton kívüli épületeket elveszik gabonaraktárnak. Ekkor a még éppen csak tető alá hozott templom is ki volt téve ennek a veszélynek. A gyülekezet sürgősen munkához látott, saját kezükkel hordták ki a templomból a homokot és törmeléket, hogy megkaphassák az ideiglenes használatbavételi engedélyt. Ez sikerült, így 1950. május 7-én először tarthattak istentiszteletet a templomban, persze nagyon egyszerű körülmények között. A puha homokra elhelyezett egyszerű székeken ültek, a teremből bevitt régi oltár alá kövekből építettek aljzatot. Egyedül az oltárteret meszelték fehérre, a falak másutt vakolatlanok voltak. Hiányzott még a szentély fölötti mennyezet, a karzat sem épült meg, s főbejárata sem volt a templomnak.

1951-ben befedték a csonka torony tetejét, 1952-ben megépült a karzat, 1953-ban a gyülekezet önállóvá válásának évében elkészült a külső támpillérek burkolása. Az 1954-es év még nagyobb változásokat hozott: hónapokig tartó munkával kiépítették a villanyhálózatot, így felkerülhettek helyükre a falikarok melyek közül egy emlékeztetőül a főbejárat fölött még ma is szolgálatot teljesít, majd sikerült az egész templomot bevakolni és bemeszelni; befejeződtek a szentély félkörívének kőfaragó és beépítési munkái, Karácsony előtt pedig a szentély belső falára felkerült Scholz László tervei szerint az óriás tölgyfakereszt is.

Andrássy Kurta János szobrászművész tervei alapján 1955-ben elkészült az oltárasztal a domborművekkel. 1956-ban Cserhalmi István gondnok tervei alapján megkezdték az oltárpadló mozaikkövének lerakását és folytatták a belső lábazat kialakítását. 1957-ben elkészült a kerítés, megépítették a torony lépcsőjét, valamint villámhárítót kapott a tető. 1958-ban végre megnyithatták az elkészült főbejáratot, 1959-ben pedig sikerült kőlapokból lerakni a templom padlózatát.

1962-ben vált lehetővé a templom álmennyezetének elkészítése keményfarost lemezekből, melyre Boros Károly lelkész saját tervei alapján farostlemez csíkokból Karácsony, Nagypéntek és Húsvét szimbólumait szegezte fel. 1966-ban Kotsis Iván tervei alapján huszonnégy, egyenként nyolc férőhelyes pad készült tölgyfából. 1969-ben beszőnyegezték a templom egész padlózatát, később faborítással látták el a karzat mellvédjét, 1971-ben pedig akusztikus mérnök tervei alapján, gyülekezeti tagok kivitelezésében elkészült az erősítő berendezés. A világítótestek korszerűsítése 1975-ben valósult meg, amikor a kevés fényt adó falikarokat fénycsöves armatúrákkal váltották fel.

1984-ben a templom új orgonát kapott, amelyet Trajtler Gábor orgonaművész tervezett. 1987-ben bevezették a fűtést, majd ugyanezen évben Mezősi Eszter iparművész munkája nyomán kicserélték a templom ablaküvegeit.

A templomot 1997-ben újították fel, amelyet Dr. Harmati Béla püspök 1997. november 30-án szentelt fel.