|
Pestújhely területe a Katonai Kincstár tulajdonában katonai lőtér
volt Széchenyi telep néven a Millennium évében, 1896-ban. 1897-ben
az alapítók parcellázni kezdtek és a századfordulón már álltak a
házak. Dr. Szűcs István országgyűlési képviselő Dr. Bezsilla
Nándorral, valamint Dr. Veszelovszky Béla rákospalotai jegyzővel
megalapították Pestújhelyt.
| |
Fényképalbum |
|
A kiegyezés után (1867) fejlődésnek indult Budapest közelébe
költözni szándékozókban felmerült igény hozta létre a Rákospalota
területén a XIX. század végén megalakult Széchenyi-telep
önállósodásaként 1909-ben önállóvá váló Pestújhely községet.
1911-ben lelkészség alakult, amely a váci egyházmegyéhez tartozott.
Kezdetekben a László utcában lévő volt Bors villából alakított
kápolnát használták, melyet 1916-ban Keresztelő Szent János
születése titulusra szentelték.
A lelkészséget 1921-ben plébániai rangra emelték. Fáradhatatlan és
hosszú gyűjtések után, 1926. július 18-án letették a templom
alapkövét Pestújhely legnagyobb terén. A modern kései román stílusú
templom tervét és belső berendezését Kismartoni Lechner Lóránd
készítette, és a teljes megvalósítását ő maga irányította. Az
elkészült templomot 1927. március 25-én, Keresztelő Szent János
tiszteletére felszentelték.
A főoltár, a Szűz Mária oltár és a szószék Krasznai (Krausz) Lajos
szobrászművész alkotása. A templom három harangját 1947-ben Szlezák
Rafael Rákospalotán a Klára utcában öntötte. Orgonáját 1952 -ben a
Rieger gyár készítette. 1991 februárjában az újpalotai közösségi
házban rendszeresen megkezdődnek a szentmisék, amelyeket a
pestújhelyi plébános végzett. Ettől kezdve az újpalotai plébánia
megalakulásáig Újpalota a pestújhelyi plébániához tartozott. A
teljes külső és belső renoválásra 1992-ben került sor, melynek során
megoldották a templom részleges fűtését. Ez alkalommal kerül
átalakításra az oltár alatti kripta, melyet megnyitottak az urnás
temetések számára. Az egyházmegyei határok rendezése során 1993-ban
a plébánia az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez került. 1994-ben
a kórus alatt emléktáblát szenteltek az itt keresztelt Dr. Antall
József miniszterelnök, apja, id. Antall József miniszter, és
nagyapja, Dr. Szűcs István helyettes-államtitkár, országgyűlési
képviselő, Pestújhely egyik alapítójának tiszteletére.
A templomba 2001 után új elektronikus orgonát vásároltak és a
baloldali mellékhajó végében új urnatemető kialakítására került sor.
A Boldog Salkaházi Sára templom felszentelését és az új plébánia
megalakítását követően Újpalota és az azt környező utcák kiválnak a
plébániából. A templom egykori papjai közül kiemelendő Dr. Bábel
Balázs egykori káplán, aki jelenleg a Kalocsa-Kecskeméti
Főegyházmegye metropolita érseke.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
K. Lechner Lóránd
Építés
éve: 1926-1927
Stílusa:
román
Funkciója:
templom
|
 |
Pestújhelyi tér |
|
|
 |
|
|
|
HIRDETÉS
|
