|
A templom a Baross Gábor utca és a Kalitka utca sarkán található, a
bejárat a Baross Gábor utcáról nyílik. Parkolni a Kalitka utcában
lehet, melynek a templommal szembeni fele zsákutca.
| |
Fényképalbum |
|
Mátyásföld község reformátussága a Rákosszentmihály Sashalom
Egyházközséghez tartozó együlekezet részét képezte. Istentisztelet
tartására - alkalmi megoldásként - a Baross Gábor utcai iskola egyik
osztályterme szolgált. Nagyobb, jelesebb alkalmakra a mozit, vagy
valamilyen más termet vettek igénybe.
1930. november 9-én megalakult a Mátyásföldi Protestáns Egyesület,
mely szervezeti szabályzatában az alábbi célokat tűzte ki:
1. A mátyásföldi protestáns egyházközség megalakulásának
előkészítése.
2. A vallásosságnak, evangéliumi erkölcsnek, hazafiságnak és a
felebaráti szeretetnek ápolása.
3. Mátyásföldön templom és paplak építése.
A fentiekből kiderül, hogy elsődlegesen nem református, hanem
protestáns templom építése volt a cél, vagyis közös
evangélikus-református templom. Az akkori idők igen nagy vívmánya
lett volna, ha ennek épül. Az elképzelések megvalósításában sokat
segített a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének nagyvonalú
felajánlása, miszerint a templom építésének helyéül odaajándékozza a
tulajdonában lévő, báró Szurmay Sándor utca sarkán lévő telket.
A közérdek úgy kívánta azonban, hogy a leendő templom inkább
új-Mátyásföldön legyen, tekintettel arra, hogy az elemi iskolán
kívül semmilyen középülettel nem rendelkezett e terület. A
Nyaralótulajdonosok Egyesülete osztotta ezt a véleményt, és
felajánlotta, hogy az elajándékozott telket 4000 pengőért
visszavásárolja 1940. évtől félévi 600 pengős részletekben.
A Mátyásföldi Protestáns Egyesület a községi elöljáróságnál igényt
nyújtott be a Baross Gábor és a Gyár utca sarkán lévő telekre,
melyet akkor piacként használtak. Mivel a piac körül minden telek
villaszerű házakkal volt már beépítve, sokan szerették volna annak
megszűntetését egészségtelen és szűkös mivoltára hivatkozva. A telek
megszerzésének mégis igen sok akadálya volt. Talán a legnagyobb,
hogy azt maga a községi főjegyző ellenezte. A főszolgabíróhoz, majd
az alispánhoz beadott fellebbezés után 1936 végére sikerült a telket
templomépítés céljára megszerezni. Az ügyben igen sokat tett az
akkori Protestáns Egyesület két nagy alakja, Farkas Sándor alelnök
és Földes Géza nyugdíjas tanító, elnök. Az Egyesület választmányának
már az 1935. november 30-án tartott ülésén jelentette Jaczkó Károly
ellenőr, hogy 16.692 pengő áll rendelkezésre a templom
megépítéséhez.
Az elnök vezetése alatt Templomépítő Bizottságot hoztak létre, s
megbízták az építési tervek beszerzésével, a költségvetés
összeállításával és a vállalkozókkal való tárgyalással.
Sándy Gyula műegyetemi tanártól kértek építési terveket, aki azokat
elkészítette és a választmány el is fogadta. A Nyaralótulajdonosok
Egyesülete azonban, mint a mátyásföldi viszonyokhoz nem meg felelőt,
elutasította.
Az 1936. december 30-i gyűlésen a Protestáns Egyesület húsz tagjának
indítványára kimondták az egyesület feloszlatását. Ennek oka
többirányú nézeteltérésekben keresendő. Személyi ellentétek is
felmerültek, de a legsúlyosabb ellentét az építendő templombelső
kultikus célra történő berendezése körül alakult ki.
A reformátusok nehezményezték az állandó oltárlétesítését a
templomban, az evangélikusok meg nem voltak hajlandók lemondani
eziránti igényükről. Végül is a nézetkülönbség oda vezetett, hogy
két külön templom építését határozták el. A költségekre már
összegyűlt összeget arányosan elosztották.
Mátyásföldön 1937. január 1-vel megalakult a Mátyásföldi Református
Fiókegyház. Ezután önálló szervezetként működött a
Rákosszentmihály-Sashalmi gyülekezet mellett. Közös lelki pásztoruk
Hörömpő Dezső volt.
A frissen megalakult fiókegyház kimondta templomépítési szándékát és
a Csaba Rezső budapesti építőművész által benyújtott tervet fogadta
el. A költségekhez szükséges fedezet egy részét (9.700 pengő) a
feloszlott Protestáns Egyesülettől kapták, a többi különféle
megajánlásokból, szeretetvendégségek szervezéséből, téglajegyek
eladásából, házi perselyek gyűjtéséből, államsegélyből, főhatóságok
adományaiból tevődött össze.
1937 őszén elkezdődött az építkezés, novemberre álltak a falak és a
tető is. 1939 elején a torony is elkészült, csak a sisak hiányzott
még. Ez utóbbit pénz hiányában csak később, 1940-ben sikerült
megcsináltatni. A belső burkolat, valamint a bútorzat nagy része
1939 nyarán készült el miközben állandó pénzzavarral küzdött a kicsi
alig 280 lelkes fiókegyház gyülekezete.
1939. október 1-re készen állt a templom a felszentelésre. Az
október 2-án megjelent Magyar Értesítő így jelentette be az
eseményt: „A Pestkörnyék kedves villa városában, Mátyásföldön
vasárnap szentelte fel a protestánsok közös áldozatával épült új
református templomot és a Petrencs Miklós nyugdíjas alezredes
hadbíró ás felesége által (gyermekük halálának emlékére)
adományozott új harangot Dr. Ravasz László dunamelléki püspök.”
A háborús idők ezt a vidéket sem kerülték el. A templom megsérült
tetőszerkezetét ideiglenesen helyrehozták, néhányszor kisebb
renováláson esett át. 1980-ban a toronysisak újult meg, 1989-ban új
fedélszerkezetet és fedést kapott.
Az épület belső felújítása 1989-ben történt meg az egyházközség
tagjainak adományaiból. Az új, vörösfenyőből készült szószék és
úrasztala, valamint a Református Egyház címere Szőcs Albert
mátyásföldi fafaragó munkája.
A külső és belső stílusában az erdélyi fatemplomokra emlékeztető
szép épület tornyát 1993 tavaszán-nyarán hozták eredeti állapotba,
szintén önerőből. A templom teljes külső tatarozására 1994-ben a
belső felújításra pedig 1996-ban került sor.
1999-ben karzattal bővült a templom, majd 2000-ben következett az
ablakok cseréje.
 |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Csaba Rezső
Építés
éve: 1937-1940
Stílusa:
?
Funkciója:
templom
|
HIRDETÉS
|
