|
A századfordulón a helybeli reformátusok Rákospalotára jártak
gyülekezeti alkalmakra. 1901. augusztus 11-én érett meg a helyzet,
hogy önálló gyülekezetté formálódjanak, amikor Benkő István
rákospalotai lelkész vezetésével "értekezleti gyűlést" tartottak és
megállapították, hogy 380 református lélek igényli a
fiókegyházközséggé alakulást.
| |
Fényképalbum |
|
Ezt egyhangúlag elhatározták és a rákospalotai gyülekezethez, mint
anyaegyházközséghez való csatolásukat kérték az illetékes egyházi
hatóságoktól.
Megválasztották a nyolctagú presbitériumot, s az első gondnok
Karácsony Lajos lett. Kérést intéztek a tanügyi hatóságokhoz, hogy a
református gyermekek számára legyenek hittanórák az elemi
iskolákban. Intézkedtek a Rákosszentmihályon tartandó
istentiszteletek rendjéről, amelyeket a mai Árpád utca egyik házában
bérelt helyiségben tartottak. Megindult a gyűjtés terítők és
kegytárgyak vételére is, melyben élen járt Hetessy Sándorné, aki
úrasztali terítőt ajándékozott.
A gyülekezet fejlődését mutatja, hogy 1903-ban missziói
egyházközséggé nyilvánították, Csömör, Rákosliget, Cinkota és
Mátyásföld szórvánnyal. Összesen 891-en tartoztak ide. Keresztesy
Sámuel lett a gondozó lelkész, aki tanító is volt, így a hitoktatást
is elvégezte. 1904. novemberétől Benke István vette pártfogásába a
gyülekezetet. Ő Budapestről járt ki a szolgálatok elvégzésére.
1903-tól fogva vannak jegyzőkönyvi nyomai a templomépítésre
vonatkozó terveknek. 1904. január 31-én imaház céljára szolgáló
házat akartak venni, a házvétel nem sikerült, ezért egy 823
négyszölöges telket vettek Rákosszentmihályon. Itt kívántak
építkezni, de a gyülekezet szervezetlensége miatt az építkezés
elmaradt. Próbálkoztak gyűjtőívek kibocsátásával is, de ez sem
hozott jelentős eredményt.
1913-tól Kovács Zoltán lett a helyettes lelkész. 1913. november 9-én
templomépítő bizottságot neveztek ki. Minden eszköz megragadásával
megindult a gyűjtés. Az építkezéshez 30.000 koronával rendelkezett a
gyülekezet. 1914. július 5-én elhatározták, hogy templomot és külön
paplakot építtetnek 48.000 koronáért, de közbeszólt a háború. Az
összegyűlt pénzt jóhiszeműen hadikölcsönbe fektették, mely a
világháború elvesztése miatt el is úszott.
Biberauer Tivadar vezetésével 1915. november 28-a után újraindult a
gyűjtés. A templomépítési álom 1927. augusztus 1-vel elindult a
megvalósulás felé, ezen a napon megjelentek a templomtelken az építő
munkások.
1928. április 1-én presbiteri díszülést tartottak, amikor a
jelenlegi orgona helyén elhelyezték az alapító okiratot. Árkay
Aladár terveit fogadták el, aki a magyar (erdélyi) népi romantika
stílusában svájci építészeti elemek beépítésével tervezte meg az
épületegyüttest. Az architektónikus kiképzés művészien és olcsón
megoldható volt. Az épület monumentális, de festői hatást nyújtott.
A hozzá épített 18 méter magas torony a Gellért-heggyel egyvonalban
van. Harangjai 1928-ban születtek a Pesterzsébeti Harangművek RT.
öntödéjében. 580 és 280 kg-osak.
A gyülekezeti ház 1929-re megépült, de az egyházközség állandó
pénzhiánnyal küszködött, így az örömbe üröm keveredett. Bizonyos
visszaélések is történtek. 3 alkalommal volt kitűzve árverés az
ingóságokra. Egyik alkalommal az elárverezett 240 db széket egy
baptista könyvkötő mester vette meg, aki azonnal visszaajándékozta a
székeket a gyülekezetnek. A helyzet rendezésére Biberauer Tivadar
minden vagyonát ráköltötte, eladva szülői házát. Az állandó
feszültségbe teljesen belefáradt, és egészsége megromlott az átélt
izgalmak miatt. 1932. júniusától felfüggesztették állásából és
1933-ban meghalt.
Hörömpő Dezső 1933. év végén lett a templom lelkipásztora.
Elképzelhetetlenül nehéz körülmények fogadták: széthúzás a
presbitériumban és a gyülekezetben, kölcsönös vádaskodások, és
bármennyire fontosnak tartották a lelki munkát, az egyházközség feje
felett ott lebegett az aranypengőben megszabott banktartozás réme.
Hörömpő Dezső a Konvent számvevőjeként jó pénzügyi szakember volt,
aki átlátta a gazdasági helyzetet és következetes munkával
helyreállította a gyülekezet anyagi helyzetét. Mi sem mutatja
jobban, mint az, hogy 1940-ben a Rieger cégtől a ma is használatos
orgonát megrendelték.
A második világháború nem végzett nagy pusztítást az épületben, a
károkat rövid időn belül helyrehozták.
Forrás: Refsashalom.hu
 |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Árkay Aladár
Építés
éve: 1927
Stílusa:
magyar népies
Funkciója:
templom
|
HIRDETÉS
|
