|
Fach Károly miniszteri tanácsos alapította, Munkás-Otthon
Szövetkezet által 1897-ben megvásárolt területen kezdődött a mai
település élete. A Rákosliget nevet 1937-ben kapta belügyminiszteri
engedéllyel. A telep politikailag Rákoskeresztúrhoz, egyházilag
Rákoscsabához tartozott, 1907-ben lett önálló nagyközség.
| |
Fényképalbum |
|
A hívek még 1903-ban megalakították a templomépítő bizottságot,
amely 1911-ben vette birtokba az akkori Fach téren a templomépítésre
szolgáló területet a nagyközség és a Szövetkezet ajándékaként.
1913. november 1-jén Sztanek Pál építész templomtervrajzát
elfogadták és az alapkövet 1914. május 1-jén elhelyezték. 1915.
augusztus 10-én állították fel a Strizs István isaszegi oltárkészítő
mester által épített gót stílű főoltárt és 1915. augusztus 15-én az
elkészült templomot felszentelték.
 Még 1910. szeptember 25-én az egyházközség és a templom
védőszentjéül Borromei Szent Károlyt választották. 1910-ben
lelkészlakot vásároltak, melyet 1928-ban, 1936-ban és 1984-ben
bővítettek.
Rákosliget 1915-ben alakult autonóm egyházközség, majd 1920.
augusztus 3-i dátummal Hanauer Á. István váci megyéspüspök plébániai
rangra emelt és első plébánosává az eddigi expositust, a
templomépítő Hillenbrand Móriczot nevezte ki. A plébánia határait
kétszer bővítették az ún. Akadémia-teleppel és a Rákoscsaba-Újtelep
vasúton túli terület egy részével.
A templomot 1936-ban, majd 1984-ben sekrestyével és hittanteremmel
bővítették Dr. Kiss Barnabás tervei alapján. 1952-ben a lazarista
rend budai kápolnájából idekerült oltár a templom főoltára lett és
ezzel egyidejűleg a titulus Szent István király lett.
A régi főoltár
Szedres községbe került. Az 1992-ben újjáalakult lazarista rend a
főoltárt visszakérte. Azóta az egyházközség és a templom titulusa
Magyarok Nagyasszonya. A templom jelenlegi alapterülete 360 m2.
 |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Sztanek Pál
Építés
éve: 1914-1915
Stílusa:
neogót
Funkciója:
templom
|
HIRDETÉS
|
