|
A rákoscsabai gyülekezet a rákoshegyi és rákosligeti gyülekezethez
hasonlóan a keresztúri lelkészek gondozásában indult útjára.
1880-ban leányegyházzá, 1911-ben fiókegyházzá alakult. Templomuk
építésére már 1910-ben megfogalmazódott a szándék, de az I.
világháború miatt csak 1935-ben került ismét napirendre az istenház
kérdése.
| |
Fényképalbum |
|
A tervezés 1937-ben kezdődött meg, s 1939-ben készült el mai
formájában Sándy Gyula tervei szerint. Később Isaszeggel és Pécellel
társult egyházközséget hoztak létre a rákoscsabaiak, majd az utóbbi
időkben ismét Rákoskeresztúrhoz csatolták.
A főút mellett álló neoreneszánsz templom a keresztúri gyülekezet
templomai közül a legkisebb méretű. Karakterében az erdélyi
négyfiatornyos templomok hangulatát idézi. Két harangjának helyet
adó tornya a főhomlokzat bal oldalán áll. A torony csúcsán kereszt,
a fiatornyokon csillag látható. A falak külseje nyerstégla
burkolatú. Boltíves bejárati kapuja lépésnyire előreugrik.
Főhomlokzatának ablakai boltívesek, míg az oldalhomlokzatiak
szegmensívesek.
Belseje 70 ülőhellyel rendelkezik, hossza 13, szélessége 6,2 méter.
Falai fehérek, mennyezete sík, vakolt. A karzaton a templom
légterétől ablakokkal elválasztható és egybe is nyitható kicsi
imaterem került kialakításra a legutóbbi felújításkor.
A karzatmellvéden a Keresztség, az Úrvacsora, a Biblia, a Szentlélek
és az Egyház szimbólumának mozaikképei láthatók. Az oltártérben
egyszerű fakereszt, tőle balra szószék, jobbra pedig egyszerű,
egymanuálos, négyregiszteres kisorgona áll. Utóbbi Trajtler Gábor
orgonaművész tervei szerint valósult meg 1976-ban az Aquincum
Orgonagyárban.
Mindkét harangját Szlezák László öntötte 1939-ben Budapesten. A
nagyobbik 70 cm alsó átmérőjű, 150 kilós, a kicsi 60 cm-es átmérőjű,
100 kg-os, külsején Luther-rózsa látható.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Sándy Gyula
Építés
éve: 1939
Stílusa:
neoreneszánsz
Funkciója:
templom
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
