|
A templom 1935-1936-ban épült Pethő István unitárius lelkész és
gyülekezete munkájával Máthé Géza okleveles építészmérnök tervei
alapján. 1935 október 3-án volt az alapkőletétel, 1936 június 17-én
szentelték fel a teljesen kész templomot és a hozzáépített
gyülekezeti termet. A harangot méltó nagy ünnepléssel 1949 nyarán
avatták fel.
| |
Fényképalbum |
|
Az első világháború után a trianoni területi átrendeződések
következtében nagyon sok magyar volt kénytelen elmenekülni a
szülőföldjéről a minket körülvevő államok területéről. Ebben az
időszakban tömegesen menekültek az anyaországgá lett, területének
2/3 részét és lakosságának kb. egyharmadát (azaz kb. 5 millió
embert) elvesztett Magyarországra. Ekkor sokan nem tudtak lakáshoz
jutni, hanem szerte az országban, vagonokban és egyéb ideiglenes
lakóhelyeken laktak. Alkalmi munka és a munkanélküliség keserű
kenyere jutott a menekülteknek és nemcsak nekik. Pestszentlőrinc
(akkori) nagyközség elöljárósága a menekültek segítségére tudott
sietni úgy, hogy az 1916-ban létesített Lipták és Társa Építészeti
és Vasszerkezeti Gyára külön létesített, fallal körülvett
lőszergyárát adta át a Népjóléti Minisztérium a menekülteknek,
Állami-telep néven. Ez a telep a Havanna lakótelep építésének a
kezdetéig, 1977-ig állt fenn.
A sorsközösség és a lakók szorgalma, összefogása kedves kis várost
alakított ki ebből a telepből. Az unitárius lelkészi munkát,
istentiszteletek tartását, a hitoktatást a budapesti egyházközség
lelkészei végezték. 1928-ban került Budapestre Erdélyből Pető István
fiatal, tetterős lelkész. Munkaterületéhez az Állami-telep is
hozzátartozott. Lelkesen látott hozzá a közösségépítéshez.
Pestszentlőrincen egy kultúrházzá, előléptetett? barakképületben
tartottak istentiszteleteket és gyülekezeti alkalmakat, de már ekkor
felmerült egy saját templomépítés igénye is. Ám csak 1. 800 pengő
állt rendelkezésre a 19. 000 pengős költségelőirányzatból. Így
építési engedélyt nem adtak. Szerencsére a Belügyminisztérium egy
10x10 méteres barakk-épületet engedett át templomcélra.
Máté Géza építészmérnök ingyen készítette el az új templom terveit.
Bontásból jutottak a templomépítők téglához. Ez 200 pengőjébe került
a gyülekezetnek. A templomépítés ekkor már beindult és lelkes
munkával elérte az unitárius közösség, hogy az 1935. október 3-i
alapkőletétel után új lendülettel folytathatta tovább az
építőmunkát.
1936. február 19-én volt az első istentisztelet a belül kész, de
kívül még vakolatlan templomban. A munka azonban ekkor már nem állt
meg, hanem óriási lendülettel folytatódott: 1936. április 16-án
kezdődött meg a gyülekezeti ház és a tanácsterem építése, majd 1936.
június 7-én szentelték fel a teljesen kész Pestszentlőrinci
Unitárius Templomot.
Halász István
 |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Máthé Géza
Építés
éve: 1935-1936
Stílusa:
székely
Funkciója:
templom
|
HIRDETÉS
|
