|
Az 1950-es években egy házból lett kialakítva a jelenlegi
kápolna-plébánia. A plébánia melletti telken épülő új templom
alapkövét Paskai László bíboros 1996. június 13-án áldotta meg. A
kolumbárium céljára megépült altemplomban az első szentmisére 1996.
november 1-jén került sor. A templom teljes felépítése 2000-ben
történt meg.
| |
Fényképalbum |
|
Pestszentlőrinc Szent Imre Kertváros parcellázásakor már gondoltak a
templomépítésre. A tér közepére egy Fadrusz János feszület másolat
került, ami a majdanii katolikus templom mögé került volna. A talaj
előkészítéseként az alapot szintbe hozták, az így kialakult
templomalap formáról ma is bárki meggyőződhet, aki a tér felső felén
áthalad.
A második világháborút megelőzően a hívek a Szemere-telepi szalézi
templomba jártak misézni. A Szent Imre Kertvárost 1944-ben
Budapest ostroma előtt kiürítették, innen minden mozgathatót
a németek és az oroszok elvittek. Az 1945 tavaszán visszatelepültek
teljesen lepusztult állapotban találták házaikat. Még a villamos sem
járt, amikor már a kertvárosiak tucatszor jártak küldöttségben
Budapesten, hogy állandó lelkigondozást kaphassanak. Végül a Fogaras
utca 16. szám alatti házat szükségkápolna és lakás céljára
bérbevette a kertváros-szövetkezet, és 1945 május 6-án volt a
szuterénban az első szentmise.
Időközben a szentmisék már nem a szuterénban, hanem a
magasföldszinten három szoba összenyitásával kialakított kápolnában
folytak. De lassan ez a hely is szűknek bizonyult, ezért Elemér atya
a melegebb napokra egy kerti szentély kialakítására gondolt, amihez
az egyházi hozzájárulást megszerezte. Az anyagiak előteremtéséhez a
tanuló ifjúsággal egy mesejátékot akart a Szemere-telepi Szalézi
Kultúrotthonban előadatni. Ennek bevételéből szerette volna a kerti
szentélyhez szükséges anyagiakat előteremteni. Az előadást azonban
betiltották, és ez volt az előszele a későbbi meghurcoltatásoknak. A
kerti szentély, gyűjtéssel összeadott adományokból mégis elkészült.
Ezután következett a szerzetesrendek elleni támadás: 1950 július
13-án éjjel Elemér atyát és a többi ferencest teherautókon egy kelet
magyarországi kényszertartózkodási helyre szállították, majd a
rendeket feloszlatták. Szerencsére a váci püspök közreműködésével
világi áldozópapként Elemér atya visszakerülhetett, de csak egyedül.
A kápolna önálló lelkipásztori állomássá nyilvánítása 1957. április
21-én történt meg. Az 1947-ben Szent Imre tiszteletére szentelt
harang fa állványzata annyira meggyengült, hogy életveszély miatt a
harangozást be kellett szüntetni, a harang elnémult. 1963-ban új
betonalap és vas állványzat készült a haranghoz, és húsvétkor újra
megszólalt villamos működtetéssel.
A kápolna újabb bővítésének igénye már 1967-ben felmerül, de a
tényleges kivitelezés csak 1971 augusztusában indul meg Dobos Pál
mérnök tervei alapján. A újjáalakított kápolnát 1971. október 31-én
dr. Liptay György vikárius adjutor benedikálta. A kápolna új padjai
később, 1974-ben lettek készen, a két kerámia oltárképet pedig dr.
Nencsics Antal 1975. július 20-ára készítette el.
A kápolna további bővítésére már csak az épület átépítésével volt
lehetőség. A terv 1977-ben készült Dobos Pál és Kemény Zoltán
építészmérnökök tervei alapján. Az átalakítás az egész épületet
érintette (pl. új tetőszerkezet). A kápolna hátsó része jelentősen
bővült, új feljáratot kapott, és az alagsor is átalakult (hitoktató
terem). A kivitelezés 1978 novemberére befejeződött, de a kápolna
festése és az alagsori munkák 1979-re maradtak.
A rendszerváltást 1989 áprilisától érzékeltük, amikor Kalliszt atya
ismét ferences szerzetesruhában jelent meg, jelezve a
szerzetesrendek visszaállítását. A Szemere-telepen is ismét a
szaléziánus atyák kapják meg a plébániát és templomot.
A templomépítés gondolata az 1989-es rendszerváltozás előtt
semminemű realitással nem bírt. A 90-es évek már biztosították az
építés lehetőségét. Induló összegnek Longauer Dénes templomépítésre
hagyatékozott 7 M Ft-ja állt rendelkezésre, de ez a kezdetben is kb.
50 M Ft-ra becsült beruházáshoz kiindulásnak is kevés volt. A
templom (és plébánia) tervei Almásy Sándor építész keze alatt
megszülettek. Urnatemető létesítésével, s az urnatárolók eladásával
elindult a templomépítésre szánt pénzek gyarapodása.
1996. június 5-én elkezdődtek az alapozási munkálatok. 13-án dr.
Paskai László bíboros atya letette az alapkövet. Az Altemplom
építése, az urnatemető (kolumbárium) létrehozása első lépésben 552
urnahellyel, az alapkő letétele után "teljes gőzzel" folytatódott.
Ezen év végén az Egyházmegye végül 13 millió forint támogatást
nyújtott a templomépítéshez.
Átmeneti szünet után a felső templom építése 1998. Július 25-én
folytatódott a templom építése az oldalfalak felhúzásával. Nemsokára
tető is került az épületre, majd 1999. második felében már a fűtési,
épületgépészeti kivitelezés folyt, kiegészülve a világítási,
hangosítási és biztonságtechnikai kábelezés elkészítésével.
A templom 1999. december 23-ára, az első szentmisének idejére
készült el.
Forrás: a templom
honlapja
 |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Almásy Sándor
Építés
éve: 1996-2000
Stílusa:
modern
Funkciója:
templom
|
 |
Bajcsy-Zsilinszky
utca |
| |
 |
|
|
|
HIRDETÉS
|
