|
Csepel falu mint lakott hely a középkori oklevelekben egyértelműen
szerepel. Biztos valószínűséggel állítható, hogy temploma is volt. A
Kalocsai majd Veszprémi Egyházmegyékhez tartozása után 1777-től a
Székesfehérvári Egyházmegyéhez tartozik.
| |
Fényképalbum |
|
Egy 1726-os feljegyzés szerint Promontoron (Budafok) lakó
katolikusok is csepelre jártak lelki gondozásra - e tény feltételez
valamiféle templomot. 1740 körül épült kőből első templomuk Szent
Mihály tiszteletére, melynek titulusa az 1760-as években már
Nepomuki Szent János, a század végétől pedig Szűz Mária Születése (Kisboldogasszony).
A bolthajtásos templomocska az Ófalu dűlőben volt, s ajtaja a Nagy
Dunára nézett.
Az 1838-as
árvíz a falut szinte teljesen elpusztította. A templom
annyira megrongálódott, hogy tornyát még abban az évben le kellett
bontani. A hagyomány szerint a falu lakóinak nagy része a templomba
menekült az árvíz elől, és így maradtak életben. Ezt a
megrongálódott templomot 1850-ben bontották le.
E pusztító árvíz után költözött a község a mostani helyre, ahol
1857-62 között felépítették a mai plébániatemplomot. Az átmeneti
időben templomi célokra a régi temető kis kápolnája szolgált, majd
az új iskola egyik termét használták istentiszteleti célokra. Az új
templom valószínűleg a pesti Zitterbarth építész dinasztia egyik
tagjának műveként épült romantikus stílusban.
Szentélye boltozott, hajója eredetileg sík-födémű volt. Főoltárának
márvány alépítményét a régi templomból hozták át. Fölötte, a II.
világháború pusztításáig, a templom egykori kegyurának, Erzsébet
királynénak 1861-ben adományozott, müncheni festőművész alkotása:
Szűz Mária születését ábrázoló oltárkép volt a romantikus stílusú
keretépítményben. Mellékoltárait, melyek szintén a régi templomból
kerültek át, az 1918-as festéskor újakkal cserélték fel. Az új
templomot 1862. szeptember 8.-án Farkas Imre székesfehérvári
megyéspüspök szentelte fel Kisboldogasszony tiszteletére.
Csepel falu egy 1902-es térképen
Az 1944. július 27-i
bombatámadástól a templom teljesen kiégett. Tetőzete, hajójának
födémje, berendezése elpusztult; a szentély boltozata leszakadt. A
barokk főoltáron kívül csak a bejáratnál lévő kápolnában található
feszület maradt meg égési sérüléseket szenvedve. Ezt a feszületet
1972-ben restaurálták.
Az újjáépítés az akkori lehetőségek szerint a harcok elmúltával
rögtön megindult. 1945-ben vascsöves fedélszéket kapott a templom,
hajója pedig vasbeton szerkezetű, bordák és keresztbordák közé
épített vasalt, 6 cm vastag héjboltozatot, gótikus formában. Ekkor
jelenik meg a gotizáló jelleg a templomon, ablak-osztásait is akkor
alakították csúcsíves formára. A munkálatokat tervezte és
irányította Heinrik Ferenc építő mester. Jelenlegi padsorai is ez
időben készültek.
A Szent Imre tér
észak-kelet felől az 1950-es években
1947-ben készült a pécsi Angster gyár tervezésében a 27 regiszteres,
3 manuálos orgona. Az orgonát 1994-ben Keve József orgonaépítő
mester átépítette és 6 regiszterrel kiegészítette. 1948-ban öntötték
a 10 q-s nagy harangot.
1956-ban több lövés is érte az épületet, homlokzatát 1957-ben
kijavították.
Belső festése 1962-ben történt. A templom zárófalán Bicskey Karl
János freskója látható, középen Szűz Mária Születése. Az
oldalfalakon egybefonódó jellegű keresztút látható secco festéssel.
1970-ben külső felújításra került sor. Ekkor készült a liturgikus
tér ideiglenes megoldású elrendezése. Ebben az időben készültek el
Sugár szobrásztól a templom új faszobrai: Jézus Szíve, Szent József
és a Fatimai Szűz Mária szobrok.
1979-ben újjáöntették a megrepedt 5 és fél mázsás harangot, melyet
Kisberik Imre megyéspüspök áldott meg.
1980-ban kicserélték a teljes villanyhálózatot, ekkor készültek el a
jelenlegi világító testek és csillárok, valamint az elektromos
hőtárolós fűtés. Ekkor készült el a templom ablakainak duplázása is.
1982-83-ban a plébániaépület (Fürst S. u. 2/b) szanálása miatt
került sor a templom hátsó zárófalához való építésre 4 méter
szélességben. A szerencsésen sikerült épületrész harmonikusan
illeszkedik a templomhoz. Jelenleg hittantermek működnek a
helyiségekben.
1997-ben készült el az új plébániaépület a Templom u. 29. szám
alatt.
1985-ben süttői vörös márvánnyal burkolták le a szentélyt, amely
ekkor kapta jelenlegi szintbeosztását. Ekkor készült el a
szembemiséző oltár és az ambó vranicai márványból. Tervezte Cser
Károly, felszentelte Dr. Szakos Gyula megyéspüspök
2006-ban a hívek és a képviselőtestület adományaiból kicserélték az
összes üvegablakot. Az új ablakokat Spányi Antal megyéspüspök
áldotta meg.
 |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
ismeretlen
Építés
éve: 1857-1862
Stílusa:
romantikus
Funkciója:
templom
|
HIRDETÉS
|
